Makó Imre: Életünket és vérünket! Az első világháború hódmezővásárhelyi áldozatai (Hódmezővásárhely, 2004)

Adattár

szerint egyszer már sebesülten jött el a harctérről, itthon a Vöröskereszt III. sz. kórházában ápolták. Felgyógyulása után az olasz frontra került, ahol megsebesült a fején. (Az 1916. máj. 18-án kiadott veszteséglajstromban J. F. [H., 1879.] 29. népf. gyal.ezd 8. szd.-beli gyal. sebesültként szerepel.] Fel.-e haza akarta hozatni a h.-i kórházba, de a pságtól az a válasz jött, hogy nem helyezhetik át, mivel könnyű természetű baja van. Eltemetve: Ragosnitz bei Pettau, kát. temető 35. sír; a hősi sírok nyilvántartása szerint: 1915. dec. 16., H., Diliinka temető II/3/6.

Juhász Ferenc lásd Juhász Nagy Ferenc

Juhász Ferenc kőműves; Andrássy u.

14. (1910-ben); H.. 1891. márc. 29.; Juhász Albert kőművesmester - (Nagy) Benkő Anna (Daru u. 3.); nőtlen Pilóta szkv. (tiszthelyettes). 1912. okt.-ben újoncként a hadsereg léghajós osztályához vonult be. (1910-ben a tervezett Bp.-H. repüléséhez maga konstruált egy egyfedelű repülőgépet, az elkészült vázat az Andrássy utcán ki is állította.) A háború kitörésekor a repülőkhöz került. 1916. aug.-ban szabadságon volt itthon a galíciai orosz harctérről. Az akkori újsághír szerint sok sikeres felszállása után már valamennyi (bronz, I. és II. oszt. ezüst, valamint arany) vit. éremmel kitüntették. Egyik fegyverténye volt, amikor 1916-ban bombákat dobott Iwan- gorodra; a bombázás alatt állítólag II. Miklós cár is az orosz-lengyelországi városban tartózkodott. A háború idején a Wiener Neustadt-i (Alsó-Ausztria) repülőisk.- ban oktatóként is működött. 1919. ápr. első hetében már a Vörös Hadsereg pilótájaként szállt fel Vácon, hogy felderítő útra induljon a demarkációs vonalra. Gépe ekkor légörvénybe került, és 600 m magasságból lezuhant. Eltemetve: Bp. „A tragikus véget ért vásárhelyi elvtársunk sírjánál mi is meghajtjuk az emlékezés lobogóját” - írta a Vásárhelyi Vörös Újság.

Juhász Ferenc gazdáik.; Pu. 1369/a; H., 1897. ápr. 15.; Juhász István - Szabó Rozália; nőtlen Népf. Bevonult 1916. aug.

20-án, előzőleg még alkalmatlannak találták. 46. gyal.ezd III. zlj. 8. táb. szd., Püspökladány. Kiképzés után, 1917. jan.-ban a felső-isonzói olasz harctérre vezényelték, ahonnan szept. 13-án írt utoljára. Tp. 373. A szd.pság értesítése szerint a dec. 29-30- ai ütközetben elesett a Monte Tombán. Holt. nyilv.: 1917. dec. 31.

Juhász Flórián kisbirt.; Garay u. 5.;

H. , 1886. márc. 2.; Juhász Lajos napsz. - Röszler Katalin (Nyárfa u. 28., korábban Pu.) Gyal. Bevonult 1914. júl. 28-án. 46. gyal.ezd III. zlj. 10. szd., Avtovác. Tp. 78.

1915. máj. 31-én hősi halált halt a felső- isonzói olasz harctéren, Tóiméin mellett.

Juhász Imre földm; Nádor u. 39.; H., 1874. máj. 14.; Juhász Adám - Hős Anna; Juhász Jusztina (Csomorkányi u. 36.) A) népf. Bevonult 1914. aug. 1-jén. 5. —> 306. honv. gyal.ezd 419. zlj. 1916. febr. 25-én az orosz harctérre vitték, az év jún. 8-ai keltezéssel Czernowitzból írt utoljára. Tp. 189. Jún. 10-én állítólag hadifogságba jutott, életjelt azonban nem adott magáról. Holt. nyilv.: 1917. dec. 31.

Juhász Imre kisbirt.; Márton u. 4.; H., 1880. nov. 15.; Juhász Béla - Marton Anna; Nagy Benkő Mária B) népf. Bevonult 1915. márc. 15-én. 1917. nov. 1-jén hősi halált halt Brodban (Szlavónia).

Juhász Imre patkolókovács; Bálint u.

I. ; H., 1891. okt. 15.; Juhász Sámuel - Csáki Julianna (Bálint u. 24.); nőtlen Húsz. Bevonult 1912. okt.-ben. 3. honv. husz.ezd I. oszt. 2. szd. A galíciai orosz harctéren megsebesült Turynka körül, és 1915. jún. 27-én meghalt a táb. kórházban. Eltemetve: egy német hős sírja mellett, a Zólkiew és Mosty Wielkie-i országút mentén elterülő erdő mellett, sírját fejfával jelölték meg. Az ütközetben kiérdemelt ezüst vit. érmét hozzátartozóinak küldték meg. (Újsághírek.)

173