Berta Tibor: A Csongrád megyei levéltár fond- és állagjegyzéke (Szeged, 2003)

A SZENTESI LEVÉLTÁR ISMERTETŐJE

A városi tanács 1853 januárjában — a kialakított rend megőrzése és a nyilvántartások folyamatos vezetésének biztosítása érdekében — függetlenített levéltárnoki állást rendszeresített, ennek ellenére többször előfordult, hogy a tisztséget nem töltötték be, ezáltal a levéltárosi teendőket „kapcsolt" munkakörben valamelyik jegyző végezte. A községek rendezéséről szóló 1871: XVIII. tc. alapján kidolgozott városi szabályrendelet külön fejezetben foglalkozott a levéltárnok feladataival, aki ettől kezdve önálló tisztségként teljesítette azokat. Az I. és a II. világháború idején a városi levéltárat károsodás nem érte. A levéltárakról szóló 1950: XXIX. sz. törvényerejű rendelet értelmében — amely intézkedett a megyei, városi és községi levéltárak megszűnéséről és állami kezelésbe vételéről — a Szentes városi levéltár önállósága megszűnt; a Csongrád Megyei Közlevéltár szerves részévé vált. Szentes város levéltára ma lezárt levéltár, 57 fondja 359,88 folyóméter iratot tartalmaz. Valamennyi fond középszinten rendezett, és az előírt segédletek mindegyikével rendelkezik. A levéltár teljes anyagát ismertető kiadvány Barta László és Labádi Lajos közös munkájaként — Szentes Város Levéltára 1703-1950 címmel — 1995-ben jelent meg (A Csongrád Megyei Levéltár Kiadványai - Segédletek V.). A levéltárak 1950-ben történt államosításakor Csongrád megyében két állami levéltárat hoztak létre Szeged, illetve Szentes székhellyel. A Szentesi Állami Levéltár gyűjtőterületéhez tartoztak Szentesen kívül Hódmezővásárhely, Csongrád és a megye északi felében lévő községek. A következő években a levéltár begyűjtötte a felügyelete alá tartozó városok, községek, üzemek, intézmények stb. történeti értékű iratait. Az 1950-es évek végére valamennyi fondról elkészültek az alapleltárak, majd az 1960-as években a fondtörzslapok. A levéltár kezelésében lévő anyag fondjegyzéke 1966-ban jelent meg. A 2045/1967. sz. kormányhatározat szerint a területi állami levéltárakat 1968. január l-jétől a megyei tanácsok vették át. Az átszervezéssel a szentesi levéltár új neve Csongrád Megyei 2. sz. Levéltár lett. A Csongrád Megyei Tanács VB 1973. január l-jétől egy levéltári igazgatóságot szervezett Szeged székhellyel. Ennek következtében a szentesi levéltár a Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára elnevezést kapta. Az átszervezéskor leválasztották a hódmezővásárhelyi iratokat és azok nyilvántartásait, a levéltár gyűjtő- és felügyeleti területe, valamint iratanyaga egyebekben nem változott. A Csongrád Városi Levéltár 2001-ig szervezetileg a szentesi levéltár részlegeként működött; 2002. január 1-től önálló fióklevéltárrá vált. A Szentesen nyilvántartott és őrzött iratanyag jelenleg összesen 553 fondból, 796 állagból áll; terjedelme 2964 folyóméter. Figyelmet érdemelnek a levéltár értékes gyűjteményei: a Térképtár (850 db), a Tervtár (730 db), a Plakátgyűjtemény (6500 db), a Fotótár (7760 db), a Mikrofilmtár (240 tekercs, 125.000 felvétel). A közel 13 ezer kötetes szakkönyvtárában megtalálhatók a környék régi újságjai, helytörténeti kiadványai, valamint a legfontosabb történelmi szakfolyóiratok, statisztikai kiadványok. A megye és a város történetét bemutató állandó kiállítása 1988 óta a Tájak, Korok, Múzeumok pecsételő helye.