Berta Tibor - G. Tóth Ilona: Néphatalmi és különleges feladatokra létrejött bizottságok iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 15. (Szeged, 2006)

XVII. Néphatalmi és különleges feladatokra létrejött bizottságok

22-én kelt felhívást Kormány Lajos elnök, Maksa Sándor alelnök és Boros János jegyző írta alá. A sajtó 1948 októberétől adott hírt rendszeresen a Népi Bizottság üléseiről. Ennek elnöke Kormány Lajos, függetlenségi kisgazdapárti hírlapíró és lapszerkesztő volt. Az 1949. március 16-i ülés alelnököt és jegyzőt választott Papp János, illetve Faragó Imre személyében; az iratok e nappal kezdődően állnak rendelkezésre. A bizottság rendszerint hetente ülésezett, az üléseken a fontosabb napirendi pontok a mezőgazdasági ütemterv, a terménybeadási (begyűjtési) ütemterv, a vetőmagellátás és a szövetkezés ügye voltak. Újsághír szerint a bizottság 1949. október 15-én befejezte közel másfél éves működését, és beolvadt a Népfront Bizottságba, amelynek elnöke Oláh Lajos képviselő volt. Az MSZMP Csongrád Megyei Pártbizottságának Archívuma is őriz sok Népi Bizottságra vonatkozó jegyzőkönyvet, ezek az MDP saját példányai voltak. AZ IGAZOLÓ BIZOTTSÁGOK Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 15. M. E. számú rendelete a közalkalmazottak igazolásáról (MK 1945. I. 4. 1 sz. 5-9. p.) bevezetőjében a következőket tartalmazza: „Az ideiglenes nemzetgyűlés által Debrecenben 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás és az 1939: II. tc. 141. §-ban foglalt, a kivételes hatalomról szóló rendelkezés alapján az ideiglenes nemzeti kormány addig is, amíg a felállítandó népbíróságok minden népellenes cselekmény elkövetőjét és a háborús bűnösöket felelősségre vonják, fontos közérdekből a közalkalmazottak igazolása tárgyában a következőket rendeli el." A törvény 1. §-ban meghatározza, kikre vonatkozik a rendelet: „Minden tényleges szolgálatban álló vagy tényleges szolgálat teljesítése végett visszarendelt nyugállományú közalkalmazottat igazoló eljárás alá kell vonni annak megállapítása végett, hogy az 1939. évi szeptember hó 1. napját követően tanúsított magatartása sértette-e a magyar nép érdekeit. Egymagában az a körülmény, hogy a közalkalmazott a német megszállás alatt szolgálatot teljesített és nem politikai okból, hanem félelemből, aggodalomból a vörös hadsereg bevonulása előtt elmenekült, az igazolás megtagadásának okául nem szolgálhat." További rendeletek szabályozták, a lakosság mely rétegeire terjesztették ki az igazolási eljárást: „Az 1080/1945. ME. sz. rendelet (MK 1945. V. 20. sz.) értelmében minden tényleges szolgálatban álló vagy szolgálata teljesítésére visszarendelt nyugállományú alkalmazottat; a felekezeti iskolák, intézmények, hivatalok, valamint az állami támogatást élvező ipari és keres-