Berta Tibor - G. Tóth Ilona: Néphatalmi és különleges feladatokra létrejött bizottságok iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 15. (Szeged, 2006)

XVII. Néphatalmi és különleges feladatokra létrejött bizottságok

A nemzeti bizottságok valamennyi szinten az MNFF-be tömörült demokratikus pártok küldötteiből jöttek létre. Kezdetben nem pontosan pártok szerint osztották el a nemzeti bizottságok tagsági helyeit, nagyon sokszor párton kívüliek, akiket azonban mint demokratikus gondolkozásúakat ismertek, szintén helyet foglaltak a nemzeti bizottságokban. Nem egyszer annak elnöki tisztségét is jelentéktelen párt tagja foglalta el. Utóbb általában a pártok képviseleti arányszáma egyenlő volt, némely helyen ez az arányszám tükrözte a koalíciós pártok erőviszonyaiban bekövetkezett változásokat, kiegészítve a szakszervezetek küldötteivel. Először a községi, városi, majd ezeket követően a megyei nemzeti bizottságok alakultak meg. Az államhatalom megszilárdításával, a koalíciós ellentétek erősödésével párhuzamosan, 1945 nyarától a nemzeti bizottságok szerepe fokozatosan csökkent. 1949-ben pedig véglegesen beszüntették tevékenységüket. Megszüntetésükről az 1100/1949. Korm. sz. rend. (MK 1949. II. 5. 28. sz.) intézkedett. Hatáskörüket a Magyar Függetlenségi Népfront megfelelő szervei vették át." (A magyar állam szervei 1944-1950; N-Z, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1985. 515-516. p.) A nemzeti bizottságok megalakulásának, tevékenységének általános ismertetése után, illusztrációként az őrizetünkben lévő nemzeti bizottságok közül néhánynak, helyi sajátosságokat magukban foglaló fondismertetőjét közöljük, hogy a kutatók számára érzékeltetni tudjuk, azonos törvény és előírások alapján milyen kevés dologban tért el az önkormányzati nemzeti bizottságok tevékenysége. A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI NEMZETI BIZOTTSÁG (XVII. 1. 1945-1949) megalakulását az 1944. december 10-én, a Fekete Sas szállodában tartott nagygyűlésen határozták el, majd a kormányrendelet megjelenése után 1945. január 27-én tartotta meg újonnan alakuló ülését. Ezen a négy koalíciós párt, a szabad szakszervezetek és a városi hatóság képviseltette magát, elnökül a Kisgazdapárt képviseletében fellépő Márton Árpádot választották meg, aki mindvégig betöltötte e tisztséget. Alelnökké a kisgazdapárti Karácsonyi Sándort választották, a jegyző Diószegi Ferenc szakszervezeti funkcionárius lett. A bizalmat megköszönő elnök ekként foglalta össze az új bizottság lényegét: „A mostani nehéz időben, amikor az ország romokban hever, nagy szüksége van az országnak, hogy a pártok a legteljesebb egyetértésben végezzék munkájukat. Ezért alakult meg a Nemzeti Bizottság." Az 1945-1946-ban még heti rendszerességgel ülésező Nemzeti Bizottság állást foglalt a város életének egészét érintő ügyekben (közigazgatás, mezőgazdasági és ipari termelés, földosztás, közellátás, beszolgáltatás, szövetke-