Georgiádes Ildikó - Kádasné Szabó Márta: Dr. Katona Imre fondjának ismertető leltára - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 14. (Szeged, 2004)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ A Csongrád Megyei Levéltár Segédletek sorozatának XIV. kötetét tartja kezében az olvasó, mely Dr. Katona Imre egyetemi tanár, néprajzkutató irathagyatékát dolgozta fel. Ifj. Katona Imre 2001 őszén édesapja szellemi hagyatékát átadta a csongrádi levéltárnak. A rendezetlen, zsákokban lévő iratanyagról az első áttekintés során kiderült, hogy a személyes életpályát dokumentáló hagyaték egyben értékes és gazdag tudománytörténeti anyag is, mely elsősorban a néprajztudománnyal foglalkozók, és a helytörténészek körében tarthat nagy érdeklődésre számot. Dr. Katona Imre 1921. október 18-án született Csongrádon. A gimnáziumot szülővárosában és Hódmezővásárhelyen végezte, majd Szegeden folytatott egyetemi tanulmányokat magyar-történelem-földrajz szakon. 1947-ben doktorált néprajzból és földrajzból. Néhány évig népi kollégiumi felügyelő tanár, Szegeden, Csongrádon, Héderváron kinevezett tanár volt. Ortutay Gyula meghívására 1949-ben az Eötvös Loránd Egyetemre került, ahol nyugdíjba vonulásáig a Folklóré Tanszék docense volt. Évtizedeken át tanította Ázsia és Afrika népeinek néprajzát, a magyar népköltészetből a népballadákat és a népdalokat. 1963-ban kandidátusi fokozatot szerzett. Értekezését a csongrádi kubikosság történetéről és néprajzáról írta. Egyetemi oktatómunkája mellett folytatta kutatásait. Kutatási témái változatosak, legfőképpen a népdal, a népballada, népmese, néphit, a népi vallás és a közéleti viccek műfaja érdekelte leginkább. Az újvidéki Hungarológiai Intézet magyarországi szakreferenseként munkatársaival a határon túl élő magyarság néprajzának, folklórjának megismerésére és megismertetésére törekedett. Bibliográfiája több mint 550 tételt tartalmaz: tudományos jellegű könyvek, tanulmányok, cikkek, tankönyvek, gyűjtési és előadói útmutatók, népszerűsítő könyvek, lexikonok, szócikkek, stb. Kutató és gyűjtő útja során több mint harminc országban járt. Erről tanúskodnak a hagyatékában lévő jórészt kiadatlan útinaplói is. Több nemzetközi kongresszuson, konferencián résztvett, előadásokat tartott. Tudományos kutató és egyetemi oktató munkája mellett több társadalmi és szakmai szervezetnek volt tagja, tisztségviselője. A Magyar Néprajzi Társaságnak, több éven keresztül főtitkára, a Népművelési Intézet szakértője, a Néprajzi Társaság Folklór Szakosztályának vezetője, az Ethnogra-