Berta Tibor: Egyesületi iratok a Csongrád Megyei Levéltárban - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 13. (Szeged, 2003)

HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI EGYESÜLETEK

CSONGRÁD VÁRMEGYEI ÁLTALÁNOS TANÍTÓEGYESÜLET IRATAI X. 101. 1921-1943 A Csongrád Vármegyei Általános Tanítóegyesület 1913. december 6-án alakult meg, alapszabályát a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1915. augusztus 12-én hagyta jóvá, 83.470/VII/1915. szám alatt. Az egyesület elődje (amint azt pecsétje is jelzi) az 1868-ban létrehozott Alföldi Tanítóegylet. Az alapszabály szerint az egyesület célja a tanításügyi, nevelésügyi kérdésekre vonatkozó ismeretek gyarapítása, egységes közoktatásügyi szellem kifejlődésének elősegítése, tanítók segélyezése, az Országos Tanítói Szövetség támogatása, az iskola és a tanítók érdekeinek, szociális és társadalmi problémáinak megvitatása, stb. Az egyesület tagjai a vármegye állami tanítói voltak, felettes szerve Csongrád vármegye és Szeged szabad királyi város királyi tanfelügyelősége, székhelye Hódmezővásárhelyen, az Endrey Gyula (ma Mária Valéria) utcai állami népiskola volt. A fennmaradt iratok zömében az 1937 és 1943 közötti időszakból valók, ekkor az egyesület elnöke Csernai Mátyás (korábbi elnökök: Vass Mátyás, Vidonyi Elemér, Hermán János), titkára Almási Ferenc volt. Az egyesület működése gyakorlatilag 1944-ben szűnt meg, hivatalosan 1945. április 14-én oszlatták fel. Csongrád vármegyére jellemző tanyás életforma okán az egyesület legfőbb célja a tanyai tanítók helyzetének javítása volt. Emellett rendszeresen pályázatokat írtak ki különböző témákban (pl.: Hogyan végezze a tanító a továbbképző népiskolai nevelési munkát, különös tekintettel a gazdasági oktatásra?; Egyéni eljárásmódom a népiskola egy tantárgya tanításában; Teljes népművelési előadás szövege hazánk sorsdöntő kérdéseiről, stb.). 1930 és 1933 között üdülőházat létesítettek Mátrafüreden, ahol az egyesület tagjai kedvezményesen üdülhettek, a ház bevétele pedig az egyesület kasszáját gyarapította, belőle a tagok és családtagjaik szociális és tanulmányi segélyezését fedezték. Gyakran tartottak vitadélutánokat pedagógiai kérdésekről. Az egyesület tagja volt az Eötvös Alapnak és az Országos Tanítószövetségnek. Hivatalos lapot is működtettek, Alföldi Népművelés címmel (ez egyrészt igen nagy anyagi megterhelést jelentett, másrészt egy másik lap, a Magyar Ünnep kiadása is tanítói kezekbe került, így az Alföldi Népművelést 1938 elején beszüntették). Az egyesületnek 1937-ben 550 tagja volt. Az egyesület közgyűlése évente ülésezett a megye más-más városában, a közgyűléseken általában 2-3 előadás is elhangzott aktuális pedagógiai kérdé-