Berta Tibor: Egyesületi iratok a Csongrád Megyei Levéltárban - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 13. (Szeged, 2003)

HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI EGYESÜLETEK

vei. Külön kis füzetben szerepel a tagnévsor (176 névvel), mely tartalmazza a név mellett a lakcímet és a foglalkozást. A Baross névjegyzékben abc rendben csak a nevek szerepelnek a belépés sorszámával. A pénztárkönyvek a bevételek és kiadások vezetését tartalmazzák évenkénti zárással. Külön füzetben szerepel az „Adjunk apát az hadiárváknak" akció bevételi könyve. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók. Terjedelem: 1 doboz, 6 kötet 0,19 fm 1. d. Iratok 1940-1944 2-4. k. Tagnévsor, névmutató, tagnyilvántartó könyv 5-6. k. Pénztárkönyvek 1938-1939 7. k. „Adjunk apát a hadiárváknak" akció 1943 ÉBREDŐ MAGYAROK EGYESÜLETE HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI CSOPORTJÁNAK IRATAI X. 2. 1920-1922 Az Ébredő Magyarok Egyesülete elnevezésű jobboldali radikális tömegszervezet 1918 novemberében (egyes források szerint decemberben) alakult meg Budapesten, célja a keresztény közszellem és a magyar nemzeti öntudat ébrentartása, a keresztény Magyarország érdekeinek védelme társadalmi, kulturális és gazdasági alapon. Valódi célja azonban Magyarország 1918. október 31. előtti határainak visszaállítása és a kereszténynek álcázott faj védelem, a királyság intézményének megvédése volt. Társadalmi bázisát az első világháború végére egzisztenciájukat elveszített csoportok, a tényleges és tartalékos katonatisztek, s a részben a megszállt területekről menekült több ezernyi közigazgatási tisztviselő, tanár és egyéb állami alkalmazott adta. Az egyesület hamarosan a keresztény-nemzeti, antikapitalista és antiszemita elemek gyűjtőhelyévé vált, alapító tagjai és vezetői között volt Eckhardt Tibor, Gömbös Gyula, Prónay Pál és Héjjas Iván. 1920-ban mintegy 170 helyi (vidéki) csoportja és kb. 1 millió 800 ezer tagja volt az egyesületnek. Az ÉME szerepe a bethleni konszolidáció időszakát követően fokozatosan megszűnt, tagjai a Fajvédő Pártban és a Revíziós Ligában folytatták politikai tevékeny-