Berta Tibor: Egyesületi iratok a Csongrád Megyei Levéltárban - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 13. (Szeged, 2003)

EGYESÜLETEK SZEGEDEN ÉS KÖRNYÉKÉN

birtokos népe mezőgazdasági érdekeinek előmozdítása és képviselete a hatóságok felé. Feladata volt gazdasági kiállítások és versenyek, gazda-, cselédés munkásjutalmazások rendezése, társas helyiségek fenntartása, ahová szaklapokat járathat, minden eszközt felhasználhat, amelyek által a hazafias nemzeti érzés, és az okszerű, belterjes gazdálkodását előmozdíthatja. Az egyesület határozatlan időre alakult. Alapszabályának ismertetése után megválasztották tisztikarát, a 12 tagból álló választmányt és a számvizsgáló bizottságot. Az egyesület elnöke Ördög István kisbirtokos gazdálkodó, alelnök Bozsó Lajos kisbirtokos gazdálkodó, jegyzők vitéz Ördög Ferenc és Németh Gyula, ügyész dr. Lippay Lajos ügyvéd lett. Az egyesület az 1927. november 17-én tartott díszközgyűlésén dr. Aigner Károly főispánt választotta örökös díszelnökévé. Részt vett az egyesület Alsóközponton a hősi halottak szobrának felszentelési ünnepélyén, szüreti bálát, arató- ünnepet, társas vacsorákat rendeztek, amelyekre meghívták a társkörök tagjait. Az aratóünnepen munkásokat jutalmaztak. Alapszabályukat kinyomtatták, hogy minden tag kaphasson belőle. Beszereztek és kiosztottak vetőmagokat, nemesített kukoricát, zabot, burgonyát, műtrágyát hozattak részletfizetésre, facsemetéket írathattak díjmentesen. Ismeretterjesztő előadásokat, kiállításokra kedvezményes utazásokat szerveztek, könyvtárat létesítettek, hozzájárultak a bojárhalmi iskola harangjához. 1930. december 8-án Szegeden az egyesület helyiségében vándorgyűlést tartottak, amelyen részt vett Szélpál Benő, a törvényhatósági bizottság gazdablokkjának elnöke, több törvényhatósági bizottsági tag, különféle egyesületek és körök képviselői, és az egyesület számos tagja. A vándorgyűlés célja a gazdatársadalom problémáinak megvitatása volt, nevezetesen az Országos Gyümölcsszeszforgalmi RT működésének a gazdák szempontjából káros tevékenysége. Több nagyvárosban (Debrecen, Kecskemét) is állást foglaltak az érdekeltségek az RT működése ellen. Az egyesület ügyésze, dr. Rektenwald Kristóf ismertette az RT célját, amelyet azonban nem tudott elérni, nem teremtett külföldi piacot sem, ami fontos lett volna. A termelőknek a szesz értékesítése és beszerzése sok nehézséggel járt a vonatkozó rendelkezések megkötései miatt, így inkább lemondtak a kifőzetésről. A vándorgyűlés állást foglalt az RT működése ellen, felkérték gróf Klebelsberg Kunó országgyűlési képviselőt, hogy képviselje kérésüket, hasson oda, hogy a szeszfélék szabadforgalma ismét biztosítva legyen.