Berta Tibor: Egyesületi iratok a Csongrád Megyei Levéltárban - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 13. (Szeged, 2003)

EGYESÜLETEK SZEGEDEN ÉS KÖRNYÉKÉN

Az egyesület segítésében aktívan közreműködőket jutalomban részesítette. Az itthon maradt madarak téli etetéséről gondoskodott az elnökség, a Stefánián, Újszegeden és a város közterein madáretetőket állítottak fel, amelyeket egy megbízott gondozott, illetve látott el eleséggel. A városban a tanulók között 2200 db., az Országos Állatvédő egyesület által kiadott gyermeknaptárt hoztak forgalomba, amelyek az állatvédelem eszméjének terjesztését szolgálták, és gyarapították a Madárvédő Liga tagjainak számát. A lapok pótlásáról és terjesztéséről folyamatosan gondoskodtak a tanulóifjúság körében. Az egyesület megrendelte tagjai részére az Állatvédelem c. lapot. A választmány határozata értelmében az elnökség megkereste a helyi pénzintézeteket és vállalatokat, hogy az egyesületet kisebb-nagyobb pénzadománnyal segítsék céljai megvalósításában. 1929. június 16-án tartott évi rendes közgyűlésen dr. Juhász Istvánné betegsége miatt lemondott alelnöki, Hertelendy Jenő pedig sok elfoglaltsága miatt titkári tisztségéről. Az új alelnökök dr. Horváthné dr. Karvas Etel és Habász Vilmos, titkár Barabás Jenő, pénztáros Baranyai László, ügyész dr. Székely Vilmos lett. Ezenkívül megválasztották a 30 tagú választmányt, és a pénztárvizsgáló bizottságot, amelynek elnöke Fodor Jenő polgármesterhelyettes lett. A városban több helyen is a természet, illetve az állatok védelmére felhívó táblákat helyeztek el („Ne bántsd a fát! Védd a madarat!" stb.), s indítványozták, hogy a lovak szemellenzőjének használatát kezdeményezze az egyesület az illetékes hatóságoknál, a galamblépezok ellen eljárást kezdeményeztek (az elkövetőket a bíróság megbüntette). Az 1930. november 21-én tartott választmányi ülésen Bálás Károly egyesületi állatorvos szakvéleményét kérték a lovak szemellenzőjének használata tárgyában. Ottovay Károly indítványozta, hogy az egyesület tegye meg a szükséges intézkedéseket az Országos Állatvédő Egyesület útján. Bálás Károly állatorvos felajánlotta, hogy a magyar kutyafajták megvédése érdekében tavasszal és ősszel l-l kuvasz és puli kölyköt adományoz azoknak a gazdáknak, akiknél az egyesület biztosítva látja a faj tisztaságának megóvását és a törzskönyveztetést. Bejelentés érkezett az egyesülethez, hogy a városi közkórháznál és az anatómiai intézetnél kísérleti célokra tartanak kutyákat borzasztó körülmények között. Ez ügyben kérték az Országos Állatvédő Egyesület segítségét. Az anyaegyesület megküldte az „Állatvédők Törvénykönyve" c. kiadvá-