Berta Tibor: Egyesületi iratok a Csongrád Megyei Levéltárban - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 13. (Szeged, 2003)

EGYESÜLETEK SZEGEDEN ÉS KÖRNYÉKÉN

alelnöke Csikós Ferenc, titkára Lovászi Szilveszter, szintén fuvarosok voltak. Az egyesület fő célja tagjainak érdekvédelme volt. Alapszabálya a későbbi időszakra vonatkozóan nem található. 1925-ben az elnök Kertész János, alelnök Jójárt Imre. 1926. január 6-án az évi rendes közgyűlés szerint a bérkocsisok taglétszáma 79, a fuvarosoké 154 volt. Felvetették az egyesület ipartestületbe való beolvadásának lehetőségét, mert az hivatalosan és hatékonyabban intézhette volna ügyeiket. Ugyanakkor új elnököt, ill. tisztikart választottak, az egyesület elnöke Kertész János maradt, alelnök Gera István bérkocsis, és Jójárt Imre, igazgató Rácz István, titkár Újvári József, ügyész pedig dr. Szőreghi Mátyás. Az egyesület beadványokat intézett tagjai érdekében a városhoz többek között a szabad fuvarozás, a hídvám felszabadítása, a városi fuvarozási üzemek beszüntetése, a városi közlekedés javítása, utcák, egyes területek feltöltése, a bérkocsik részére a város forgalmasabb pontjain standok állítása érdekében. Dr. Szőreghi Mátyás ügyészt megbízták, terjessze be a pénzügyigazgatósághoz azon indítványukat, hogy a forgalmi adó megállapítására felállított bizottságba ne csak nagy vállalkozók, hanem a standon állók közül is válasszanak tagot. 1926- ban sikerült elérniük, hogy a Széchenyi téren a törvényszék előtt a bérkocsisok részére telefont szereltek fel. 1927- ben, a város átiratban tájékoztatta az egyesületet a bérkocsisoknak a taxiiparra való áttéréséről. 1928. március 11-én évi rendes elszámoló és tisztújító közgyűlésükön megválasztják az új tisztikart. A bérkocsisok elnöke Kis Pál, alelnöke Berta Antal, igazgató Csikós Antal, titkár Nagy Iván István, a fuvarosok elnöke Miklós István, alelnök Szöllősi György, igazgató Dobó Szilveszter, titkár Kertész János. 1930-ban jogtanácsosnak dr. Balogh Bélát kérik fel. A hídvám megfizetése miatt egyre nehezebb a bérkocsisok és fuvarosok helyzete, mert a nehéz gazdasági helyzet miatt a nagyközönség számára a fuvardíj szinte megfizethetetlen. Az egyesület feladata tagjainak érdekvédelme volt, ami a jegyzőkönyvekből kiderül. A korábbi évek jegyzőkönyvei részletesebben beszámoltak egy-egy eseményről, gyűlésről, az 1930-as évek közepétől azonban szűkszavúbbak, inkább csak a gyűlések idejét, tárgyát, egy-két indítványt, a tisztikar összetételét tartalmazzák.