Berta Tibor: Egyesületi iratok a Csongrád Megyei Levéltárban - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 13. (Szeged, 2003)

EGYESÜLETEK SZEGEDEN ÉS KÖRNYÉKÉN

6. d. Tagfelvételi kérelmek, tagsági könyvek, gazdasági elszámolások 7-9. d. Pénztárkönyvek, pénztári bizonylatok 1923-1948 1925-1948 MAGYAR FESTŐMUNKÁSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE SZEGEDI CSOPORTJÁNAK IRATAI X. 103. 1917-1925 A szegedi festőmunkások 1904. július 10-én jelentették be csatlakozásukat a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségéhez. 1907. április 29-én a munkáltatók kezdeményezésére Lázár György polgármester többek között a festőmunkások szakcsoportjának működését is felfüggesztette. A festőmunkások helyi csoportját az országos szakszervezeti központ segítségével 1910. április 7-én alakították újjá. A csoport elnöke Süli Ferenc volt. Szervezetük 1911-ben vezette be a kötelező munkaközvetítést, a jogvédelmet pedig a munkaviszonyból eredő peres ügyekben, mint a szakszervezet bizottság állandó jogvédője, dr. Czibula Antal látta el. A 19960/1906/III. sz. alatt jóváhagyott alapszabálya szerint célja a festőmunkások érdekvédelme, a munkaadók és munkavállalók közötti megállapodások elősegítése, munkanélküli tagjainak segélyezése, utassegély utalványozása, ingyenes jogvédelem, szaklap és egyéb szakirodalom kiadása, szakiskola létesítése, oktatások, ismeretterjesztő és tudományos előadások, gyűlések szervezése volt. Szintén az alapszabályban rögzítették a szövetséghez való csatlakozás módját, a tagok jogait, kötelességeit stb. A festőmunkások szakszervezete 1925-ben egyesült az építőmunkás csoporttal. Az egyesület iratanyaga mindössze egy csomóból áll, 1-2 fontosabb irattól eltekintve az is minimális történeti értékkel bír a csoport működésével kapcsolatosan. Tartalmaz egy tagsági könyvet a nyomtatott 1906. évi alapszabállyal, egy 1906-ban kiadott ügykezelési utasítást, valamint egy 1924. évi kölcsönös megállapodást, amelyet a Kereskedelmi és Iparkamara helyiségében a Szegedi Munkaadók Szövetségéhez tartozó szobafestő és mázoló munkaadók és az ugyanezen szakmához tartozó munkások kötöttek a Szegedi Munkaadók Szövetségének elnöksége és a Szakszervezeti Bizottság kiküldötte jelenlétében. A kollektív szerződés szabályozta a munkaidőt — heti 48 órában maximálta, — meghatározta a túlórák után fizetendő pótlék mértékét, megtiltotta az akkordmunkát. Végül rögzítette a vegyes sza-