Berta Tibor: Egyesületi iratok a Csongrád Megyei Levéltárban - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 13. (Szeged, 2003)

EGYESÜLETEK SZEGEDEN ÉS KÖRNYÉKÉN

SZEGEDI POLGÁRI DALÁRDA IRATAI X. 66. 1868-1883 A dalárda tagjainak jó énekhanggal kellett rendelkeznie, ezért rendes tag csak felvételivel kerülhetett be. A karnagy meghallgatásával nyílt lehetősége ajánlást kapni, felvételt a választmány egyszerű szótöbbséggel szavazott meg. 1868-ban Szegeden alakult meg a kör rendes- és pártoló tagokkal a célból, hogy a férfi énekkar működését népszerűsítsék, előmozdítsák a dalművészetet, jótékony célú előadásokat szervezzenek és hangversenyeken szerepeljenek, valamint a nemzeti dalokat mind szélesebb körökben ismertessék meg. A dalárda főbb szervei a közgyűlés, a választmány és a tisztikar volt. Közgyűlést évente, választmányi ülést havonta hívtak össze. Minden rendesés pártoló tag szavazati joggal bírt a közgyűlésben, a választmányban pedig 15 tag és 2 póttag dolgozott. A dalárda elnöke Szántó Leander, az alelnök Szabadfy Mihály Ede volt. A tisztikar tagságába tartozott még titkár, pénztáros, ellenőr, karnagy és zászlótartó. Minden működő tagnak kötelessége volt az énekkari próbákon részt venni, melyekre hetente kétszer került sor. Az egyleti tagoknak kötelességük volt az egylet által rendezett mindenféle rendezvényen megjelenni. Ezekre meghívókat kaptak, melyek 2 fő részére biztosítottak ingyenes részvételt. Debrecenben 1868-ban „Országos dalár" ünnepséget rendeztek, melyen a szegedi polgári dalárda küldött útján képviseltette magát. Minimális menynyiségű iratanyag maradt ránk. Ezek az egylet alapszabályából és néhány választmányi ülés jegyzőkönyvéből állnak. Az alapszabály kimondta, hogy megszűnik a dalárda, ha a tagok száma 8 alá csökken, hogy ez az egylet mikor szűnt meg, az iratokból nem derül ki. Terjedelem: 1 doboz 0,01 fm l.d. Iratok 1868 Alapszabály 1877, 1883