Farkas Csaba: Csongrád megye jogszolgáltatási szervei a polgári korban 1872-1949. I. A Szegedi Törvényszék büntetőpereinek katalógusa - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 12. (Szeged,2002)

BEVEZETÉS

gok (pl. újvidéki, szabadkai, horgosi stb.). A Szegedi ítélőtáblának pedig már területi illetékessége is lehetővé tette, hogy a gyulai, a szabadkai, és más törvényszékek felügyeleti és fellebbviteli szerve legyen. Éppen ezért levéltárunkban sok olyan peres anyag is található, amelyet a környező megyék, a délvidék történetének kutatói és levéltárosai is haszonnal forgathatnának. Ezen megfontolások miatt szeretnénk ezt a levéltári segédletünket az eddigi gyakorlatunktól eltérően szerkeszteni, a fondismertetéseken és összefoglaló raktári jegyzékeken túlmenően pontosabb, percsomó szintű feldolgozásra is törekedni. Terjedelmi okok azonban nem teszik lehetővé, hogy valamennyi fondunk, valamennyi állagának és iratsorozatának az anyagát ebben a kötetben feldolgozzuk. A történeti kutatás számára nem is mindegyik jogszolgáltatási forrás biztosít minden szempontból kielégítő anyagot, a jogszolgáltatási szervek iratai jelentős számban tükröződök. Mindenesetre a tapasztalatok azt mutatják, hogy az elsőfolyamodású bíróságok elsőfokú perei a legteljesebbek és a leginkább komplexek, ezért a legjobban hasznosíthatóak. A munkánk során ezért csak a Szegeden működő elsőfolyamodású bíróságok, Szegedi Törvényszék, Szegedi Népbíróság, és Szegedi Járásbíróság anyagát terveztük ilyen szinten feldolgozni, ebben a kötetben a Szegedi Törvényszék büntetőügyeinek a katalógusát mutatjuk be. A modern polgári kori jogszolgáltatási rendszer alapjait az 1869. évi IV. tc. teremtette meg, amely rendelkezett a bírói hatalom gyakorlásáról. A következő években ennek a hatalomnak építették ki az intézményi kereteit, az 1871. évi XXXII. tc. az elsőfolyamodású bíróságok szervezetéről rendelkezett, s rendelte el királyi törvényszékek létesítését az Igazságügy Miniszter által meghatározandó székhelyeken. Ezen törvény értelmében került felállításra a 1871 decemberében a Szegedi Királyi Törvényszék, amelynek felügyelete alá tartozott kezdetben a Szegedi Királyi Járásbíróság és a Csongrádi Királyi Járásbíróság, nem sokkal később azonban a Makói és Hódmezővásárhelyi Törvényszékek megszűnésével a Battonyai Királyi Járásbíróság, a Hódmezővásárhelyi Királyi Járásbíróság, a Makói Királyi Járásbíróság, a Nagylaki Királyi Járásbíróság és a Szentesi Királyi Járásbíróság is az alárendeltségébe kerültek. Ezen a rendszeren csak kisebb változtatások történtek, az első világháború után bekövetkezett területi és politikai változások miatt a nagylaki járásbíróság megszűnt, miután illetékességi területének nagy része elcsatolásra került. A Szegedi Törvényszék általános hatáskörű első folyamodású, valamint fellebbviteli bíróság volt. Már a megalakulása után rendelkezett polgári fel-