Farkas Csaba: Csongrád megye jogszolgáltatási szervei a polgári korban 1872-1949. I. A Szegedi Törvényszék büntetőpereinek katalógusa - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 12. (Szeged,2002)

BEVEZETÉS

a) a bűncselekmény büntetőjogi megnevezését, halmazati esetekben a legfontosabb minősítését, (pl. osztály elleni izgatás) b) Az elkövetés idejét és a települését. c) A cselekmény rövid leírását és körülményeit. d) A peranyag lényegesebb információ hordozó iratainak megnevezését. Mivel ezen segédlet történeti célzattal készült, ezért a terjedelmi megszorítások figyelembe vételével minél több tényt igyekeztünk a perekből feldolgozni. Ezért a katalógus nemcsak a perek alaptényeit tartalmazza, hanem egyes pereknél a büntetendő cselekmény körülményét is feltárja. Például az izgatási perekben nemcsak az inkriminált izgató kifejezések hasznosíthatók a történettudomány számára, hanem a körülmények is, különösképpen, ha az izgatást politikai tevékenység közben, pl. tüntetésen, pártgyűlésen stb. követték el. Terjedelmi okokból el kellett tekintenünk attól, hogy minden per esetében közöljük a történeti szempontból is hasznosítható körülményeket, ezért ezeket csak rendkívüli időszakok pereinél (Tanácsköztársasági illetően konszolidációs majd a II. világháborús illetve az azt megelőző évek büntetőeljárásainál tüntettük fel. A teljes peranyagok komplexek és sokféle információhordozó iratot tartalmaznak. Ezek közül azonban különlegesen fontosak összefoglaló jellegük miatt a következők. A) a gyanúsított kihallgatási jegyzőkönyvek, amelyek a nyomozati eljárásban keletkeztek. Ezekben a gyanúsított által közölt információk vannak. Az egyszerűség kedvéért ide soroljuk, az ügyészi eljárás során felvett terhelt kihallgatási jegyzőkönyvek, amelyek hasonló adatokat tartalmaznak. Ezeket a katalógusban sem különítettük el, hanem a gyanúsítotti jegyzőkönyvekhez soroltuk. B) a tanú kihallgatási jegyzőkönyvek, amelyek szintén a nyomozati eljárás során keletkeztek. Ezek a cselekmény tanúi által közölt információkat tartalmazzák. C) a tárgyalási jegyzőkönyvek, amelyeket a bírósági szakaszban vezetnek. Ezek azért fontosak, mert itt ütköznek, a gyanúsított által felvetett adatok és a máshonnan származó adatok, s ezekből tisztázható a tényállás. D) a vádirat, amely tartalmazta a királyi ügyészségek rövid összefoglalóját a cselekményről. E) az ítéletek, amelyek a bíróságok (törvényszék, ítélőtábla, kúria) által megállapított tényállást tartalmazták.