Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

FELGYŐ

lyi István fellebbezésére a belügyminisztérium 1873-ban leiratilag elrendelte Felgyő nagyközség megalakítását. A községgé szervezés azonban akadályokba ütközött, ugyanis az ott lakók, mivel gazdái hatalom alatt állók (urasági cselédek) voltak, nem alakíthatták meg sem a képviselő-testületet, sem az elöljáróságot. A törvénytelen helyzetre hivatkozva a kijelölt községi jegyző 1876-ban benyújtotta lemondását; ugyanekkor a Tiszáninneni járás főszolgabírója kezdeményezte a községi szervezés megszüntetését. Hosszas huzavona után a törvényhatósági bizottság 1885-ben ismét kimondta a működésképtelen község megszüntetését. 1887-ben dőlt el, hogy a 366 fős népességű pusztát Csany község határához csatolják. 1948-ban ismét napirendre került Felgyő önálló községgé szervezése. Felgyő 6000 kh-nyi területét a Csanytelekhez tartozott Akolmajor, Alsómajor, Alsórét, Felgyő, Felsőmajor, Gátőrház, Istvánmajor, Kláramajor (Vidramajor), Szivattyútelep, Vitézitelep és a Csongrádhoz tartozott Szántó (egy része) külterületi lakott helyekből alakították ki. 1948. november 3-án választottak bírót, helyettes-bírót és jegyzőt. A községi képviselő-testület szerepét pedig az ún. Népi Bizottság töltötte be. Felgyő közigazgatásilag 1880-ig a Tiszáninneni, 1881-1956 között pedig a Csongrádi járásba tartozott. Népességének száma 1949-ben 1150 fő volt. FELGYŐ KÖZSÉG IRATAI XXII. 1004. 1948-1949 A Népi Bizottság tanácskozásairól felvett jegyzőkönyveket nem sorszámozták, az ülések anyaga szoros időrendben vannak elhelyezve. Az iratokat évenként újrakezdődő sorszámozással iktatták, segédletek nem maradtak fenn. A kutatást a jogutód (Felgyő Község Tanácsának iratai 1950-1990) fonddossziéjában elhelyezett részletes iratjegyzék segíti. Terjedelme: 2 doboz 0,24 fm Raktári elhelyezése: CsML, Szentes. 1. d. Népi Bizottság jegyzőkönyvei 1948-1949; Községi Termelési Versenybizottság jegyzőkönyvei 1949; Iratok 1948-1949