Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

CSANYTELEK

lakosság száma már 1621 fő volt. A birtokosztály után gróf Károlyi Lajos és György egyenlő arányban volt birtokosa a 3500 holdas határnak, amelyből 1600 holdat dohánytermesztésre használtak. 1850-ben a szerződéses kertészségi telep népessége megközelítette a 3000 főt. Az 1872-ben történt nagyközséggé szervezésekor határa 9200 kh., lakóinak száma 2600 fő volt. A legnagyobb birtokos továbbra is a Károlyi család volt, akik az ekkor már 4600 kh-as birtokot a felgyői uradalomból irányították. Csanytelek népesebb külterületi lakott helyei: Akolmajor, Alsómajor, Dilitor, Dögállás, Fehértó, Felgyő, Felsőmajor, Gyevimajor, Istvánmajor, Járandó, Oláhállás, Pókföld, Rávágy, Sík, Síróhegy, Szentkút, Várhát, Zsigerhát. A nagyközség önkormányzati működését az 1871: 18. tc. alapján kidolgozott, 1872-ben megyeileg jóváhagyott szervezési szabályrendelet határozta meg. Eszerint a hatáskörébe tartozó ügyeket 20 tagú képviselő-testülete (fele virilis, fele választott) és választott elöljárósága által intézte, amelynek tagjai: a bíró, a másodbíró, a jegyző, 4 tanácsbeli, a pénztárnok, a közgyám és a körorvos voltak. A segédszemélyzet egy végrehajtó községi írnokból állt. (Szegődményes és szolgaszemélyzet: egy szülésznő, egy lovas hadnagy és egy tizedes.) Az elöljáróság tagjai alkották a községi tanácsot, amelynek hatáskörébe tartoztak mindazon ügyek, amelyeket a szabályrendelet nem sorolt a képviselő-testület teendői közé. Az 1930-ban módosított szabályrendelet a képviselő-testületi tagok számát 40 főre emelte fel. Szaporodott a jegyzők száma is, a főjegyző mellé belépett az adóügyi jegyző. A községi szülésznők száma pedig kettőre emelkedett. Közigazgatásilag 1872-1880 között a Tiszáninneni járásba, 1881-től 1956-ig pedig a Csongrádi járásba tartozott. A község lélekszáma 1949-ben 4490 fő volt. CSANYTELEK KÖZSÉG IRATAI V. 1001. 1907-1950 A Közigazgatási iratok (a. állag) 1907-től kezdve maradtak fenn. A segédkönyvek ugyancsak töredékesen kerültek levéltári kezelésbe. Iratkezelési rendszer: évenként újrakezdődő sorszámos iktatás. Az állag részét képezik a különkezelt földbirtok-rendezési, építési és hadigondozási iratok és egyéb nyilvántartások.