Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

NAGYMÁGOCS

•93. k. Jószágnyilvántartások 1931•1949 94. k. Cselédkönyvek nyilvántartása 1935•1940 95. k. Hatóság által nyilvántartottak 1940•1945 96. k. Vadászati területtel és jeggyel rendelkezők nyilvántartása 1941 97. k. Kataszteri telekkönyv (másolat) 1930•1931 98. k. Jegyzőkönyv a tulajdon átruházásokról és bejegyzésekről 19351937 NAGYMÁGOCS Nagymágocs (1903-ig Mágocs) Csongrád megyében, Szentes és Orosháza között, a Mágocs-ér mellett terül el. Első okleveles említésére 1426-ban került sor Magoch alakban. A terület 1722-től a gróf Károlyi család birtoka, uradalmi központ volt. A 18-19. században birtokolta még a gróf Berchtold, Festecsics és Serényi család is. 1872-ben eszmei községként alakult meg. A község egymástól viszonylag távol eső húsz uradalmi majorságból alakult ki, tipikus tanyai település. A legnépesebb külterületi lakott helyei: Árpádhalom, Árpádtelep, Berchtoldszállás, Bojártelep, Cserebökény, Csúcstelep, Disznóhalom, Györgykirályság, Héthalom, József szállás, Király ságimajor, Központi (Károlyi) major, Lajoshalom, Lajosvizesráta, Lászlótelek, Mágocsmajor, Ótompa, Szendreimajor, Tibortelep, Új tompa, Zoltántér. A nagyközség 1873-ban kidolgozott szabályrendelete alapján a hatáskörébe tartozó ügyeket 20 tagú képviselő-testülete és választott elöljárósága által intézte, amelynek tagjai a bíró, esküdt bíró, a jegyző, 5 tanácsbeli, a pénztárnok, a közgyám és az orvos voltak. Az elöljáróság tagjai alkották a községi tanácsot, amely a bíró elnöklete alatt hetente legalább egyszer ülésezett. Az 1887-ben módosított szervezési szabályrendelet értelmében annyi változás történt, hogy a rendes közgyűlések számát az addigi négyről kettőre csökkentették, a közgyámi teendőket a pénztárnok feladatai közé sorolták, és új tisztségviselőként jegyzői írnokot is alkalmaztak. Jelentősebb változást az 1907. évi szervezési szabályrendelet tartalmazott: ismét elkülönült a közgyámi tisztség, az elöljáróság tagjaként megjelent az állatorvos is. Lényeges változásnak számított, hogy az öt tanácsnok (es-