Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

MINDSZENT

Az átszervezést követő időszakban a nagyközség fejlődése felgyorsult. A lakosság létszáma egyre gyarapodott: 1869-ben 9814 fő, 1880-ban 10 859 fő, 1890-ben 12 033 fő volt. Határának kiterjedése 14 829 kh, népesebb lakott helyei: Elege, Horgolat, Koszorús, Ludas, Majorsági földek, Nyomás, Szentimretelep, Telkiszőlők, Téglásdűlő, Tiszahát, Tófenék, Tömörkény. Tömörkény 1893/94-ben önálló községgé alakult, így Mindszent területe 10 192 kh-ra, lakóinak száma pedig 9667 főre csökkent. 1887-ben a megszaporodott közigazgatási teendők miatt módosították az 1872. évi községi szabályrendeletet. Négy szakbizottságot állítottak fel (Váltsági Bizottmány: az őrgróf Pallavicini Sándortól megváltott regaléjog és az ehhez tartozó földek és épületek kezelésére, értékesítésére; Gazdasági Bizottság; Egészségügyi Bizottság; Szegényügyi Bizottság.) Felállították az 5 képviselőből álló Számonkérőszéket, amely évente legalább kétszer ellenőrizte a községi hivatalokat és tapasztalatairól jelentést tett a közgyűlésnek. Az új szabályozás értelmében a tisztviselői kar létszáma is növekedett. Az 1918-as októberi forradalom után Mindszenten is megalakult a Nemzeti Tanács, mely a képviselő-testülettel együtt intézte a község ügyeit. 1919 áprilisában a település irányítását az 50 tagú Falusi Tanács és 6 tagú Intéző Bizottsága vette át. A község 1919. április 29-én román megszállás alá került, amely 1920. március 2-ig tartott. 1930-ban új községi szabályrendelet készült. A képviselő-testület 52 képviselőből állt: 20 választott, 20 virilis és 12 szavazati joggal bíró elöljáró. 1945. január elején alakult meg a Mindszenti Nemzeti Bizottság, amely alapvető szerepet játszott a helyi hatalmi, közigazgatási apparátus kialakításában. Február 3-án a községi tanáccsal feloszlatták az addigi képviselő-testületet, és február 7-én megalakult az új 22 tagú képviselő-testület, amely a 1030/1945. M. E. értelmében 40 főre gyarapodott 1945 tavaszán. A Nemzeti Bizottság közigazgatási hatásköre ekkor elvileg megszűnt, a gyakorlatban azonban folytatta addigi tevékenységét. Mindszentet közigazgatásilag 1760-ban Csongrád vármegye Tiszántúli járásába sorolták, majd 1842-ben áttették a Szegvár székhellyel újonnan szervezett Központi járásba, amelybe 1849-ig tartozott. A neoabszolutista berendezkedés kezdetén Mindszent községet a megszüntetett Központi járásból az újonnan szervezett Csongrádi járásba osztották be, közvetlenül alárendelve a járási főszolgabírónak. Az 1860. évi Októberi Diploma kibocsátása után a község visszakerült a helyreállított Központi járásba. Majd 1872ben Mindszent ismét visszakerült a Tiszántúli járásba. 1883-ban a járási