Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

BEVEZETŐ

radt. Ekkor szabályozták a községi háztartás kérdéseit is. Többek között kötelező volt költségvetés és számadás készítése. A községek (a kiváltságosokat kivéve) törvénykezésileg első fokon az úriszék, másodfokon pedig a vármegye alá voltak rendelve. Közigazgatásilag a községek feletti közvetlen hatóságot a járási szolgabíró gyakorolta. Az 1848. évi XXIV. törvénycikk csak a községi választásokról intézkedett. A rendezett első bírósági hatóságú községek közigazgatási állása, újabb törvény meghozataláig, változatlan maradt. Azon községek elöljáróinak megválasztásáról, amelyek nem rendelkeztek első bírósággal, a megyék feladata volt intézkedni. A szabadságharc bukása után a községek igazgatásában lényegében annyi változás történt, hogy az elöljáróságot választás helyett a cs. kir. hatóságok nevezték ki. Ez a helyzet csak a Bach-korszak elmúltával változott meg. Az 1871. évi XVIII. törvénycikk három típusú községet különböztet meg: ide sorolta a rendezett tanácsú városokat, a nagyközségeket (mezővárosok és nagy faluk), amelyek rendezett tanáccsal ugyan nem rendelkeztek, de saját erőből el tudták látni a törvény által rájuk rótt feladatokat, és a kisközségeket, amelyek kénytelenek más községgel szövetkezni a törvény által előírt feladatok végrehajtására. Az 1929. évi „Közigazgatási Kis Lexicon" a következőképpen határozta meg a község fogalmát: „Község bizonyos meghatározott területen együttlakó polgári társadalomnak a törvények alapján hatósággá megszervezett helyi közössége, a törvények végrehajtására és a helyi közösségből folyó belső ügyek intézésére. Legtágabb értelemben véve tehát községnek kell tekinteni a városokat is.... Legszűkebb értelemben községeknek csak a nagyközségeket és kisközségeket nevezzük. Nagyközségek azok a községek, amelyek szervezetüknél fogva egymagukban tartanak fenn községi jegyzői irodát és jegyzői állásokat; kisközségek pedig, amelyek erre egymaguk képesek nem lévén, más községekkel szövetkeznek, és közösen tartanak községi irodát és jegyzői állást. A szövetkezett községek a körjegyzőségek, jegyzőjük a körjegyző". A község saját belügyeit önállóan intézhette, és köteles volt a törvény, az állam, és felettes törvényhatósága (megye) rendeleteit végrehajtani. Első fokon a törvényhatósághoz, másodfokon a kormányhoz fellebbezhetett közigazgatási ügyben. A község hatósága — a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve — a községben és területén lakó vagy tartózkodó minden személyre és a területén található minden vagyonra kiterjedt. Minden hon-