Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

KISKUNDOROZSMA

KISKUNDOROZSMA Kiskundorozsma (1903-ig Dorozsma; 1973-tól Szeged része) Szegedtől 7 kilométerre, nyugatra, a Kiskunhalas felé vezető út mentén található. Első okleveles említésére 1237-ben került sor Durusma, Drusma alakban. Az ősi Dorozsma a Tisza folyó mai medrétől nyugatra fekvő mellékágai között, szárazabb, árvízmentes „szigeteken" (Öthalom, Kunhalom, Mórahalom, Dorozsmai-domb) terült el. A településnek már a 13. században monostora volt. A tatárjárás idején a falu elpusztult, de hamarosan újjáépült. Egy, 1408-ból származó, oklevél bizonyítja, hogy Dorozsma falu a Dorozsma nemzetségből származó Garai család kezén volt. 1478-ban a település részben a Szécsi család birtokába került. Dorozsma határa ekkor 2720 királyi holdra rúgott, amelyen 5 lakott és 23 lakatlan egész telek volt található. (Azaz ebből az adatból megállapítható, hogy Dorozsmán már a 15. század második felében jelentős mértékű volt a pusztásodás, és a falu sorvadásnak indult.) Dorozsmán ekkor egy kőtemplom is állt, valószínű, hogy ez azonos lehetett a Dorozsma nevet viselő nemzetség eredeti monostorával. Dorozsmát a törökök lerombolták, a templom köveit a szegedi várba építették be. (A hagyomány szerint a Dömötör-torony falába beépített Kőbárány is Dorozsmáról származik.) A török kiűzését követően Dorozsmát a Jászkun kerületbe sorolták be. I. Lipót vazonban 1702-ben a Jászkun kerületeket elzálogosította, így Dorozsma is a német lovagrend zálogbirtoka lett. Az elnéptelenedett pusztára 1718-19-ben Orczy István, a kunok főkapitánya jászsági családokat telepített, majd Heves és Nógrád vármegyei családok települtek le. Dorozsmát 1745-ben a német lovagrendtől 160 gazda (redemptus) váltotta meg. Egy 1751-ben készült telekkönyvi felmérésből ismerjük az akkori Dorozsma határait: északi határát az átokházi, pusztapálosi, a kigyósi és a balástyai határvonal jelentette, a déli határa pedig a Szeged városi szántóföldekig terjedt. 1838-ban V. Ferdinánd kiváltságlevelet adományozott Dorozsmának, amelyben engedélyezte a városi cím használatát, illetve négy országos vásár tartására is jogot kapott. 1838 és 1850 között Dorozsma városában az igazságszolgáltatást és a közigazgatást a helyhatóság végezte. Polgári ügyekben teljhatalommal volt felruházva az elöljáróság, fenyítő ügyekben a Kiskun kapitányi szék, illetve a Jászkun főkapitányi törvényszék döntött. A városi tanács, mint autonóm hatóság intézkedett a községi kormányzatnak minden