Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

FELGYŐ

FÁBIÁNSEBESTYÉN KÖZSÉG IRATAI XXII. 1001. (1944-) 1945-1949 A XXII. 1001. fondban kezeljük Fábiánsebestyén szétválás után keletkezett iratait. Az új összetételű képviselő-testületi jegyzőkönyvek csak 19451946-ból maradtak fenn, amelyeket évenként újrakezdődő sorszámozással vezettek, a jegyzőkönyvi szám mellett feltüntetve a vonatkozó tárgy közigazgatási iktatószámát is. Az 1948. évi iratok rendkívül hiányosan kerültek levéltári kezelésbe. Iktatókönyv csak 1945-1946-ból található, mutatókönyv nincs. Terjedelme: 10 doboz, 3 kötet 1,29 fm Raktári elhelyezése: CsML, Szentes. 1. k. Képviselő-testületi jegyzőkönyv 1945-1946 2-10. d. Iratok 1945-1949 11-12. k. Iktatókönyv 1945-1946 13. d. Pénztári naplók 1944-1947 FELGYO Felgyő község Csongrád megyében, a Tisza jobb partján, Csongrádtól 8 km-re fekszik. A település közelében folyó Vidra-ér mellett, László Gyula professzor Árpád-kori települést tárt fel. Első okleveles említésére 1075-ben került sor Gehgi alakban (utóbb: Gew, Felgew). A török időkben elpusztult, évszázadokon át pusztaként (praedium) tartották nyilván. 1722-ben több más pusztával együtt gróf Károlyi Sándor birtokába került, aki dohánykertészeket telepített a területre. Az 1828. évi országos összeíráskor szabad allodiális puszta, amelyet a kertészek szerződéssel béreltek a földesúrtól. Adózó lakóinak a száma ekkor 586 fő, területe kb. 800 kh. 1850-től önálló pusztai adóközösség: a szerződéses kertésztelep lakóinak a száma 930 fő, a pusztai népességgel együtt pedig 1640 fő volt. Felgyő önálló nagyközséggé szervezése 1872-ben kezdődött meg, de Csongrád Vármegye Törvényhatósági Bizottsága — a szükséges szellemi erő hiányára hivatkozva — nem járult hozzá a községgé alakuláshoz. Gróf Káro-