Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

CSEREBÖKÉNY

16. k. Házadó-kivetési lajstrom 17. k. Általános kereseti-adó kivetési 1930-1945 lajstrom 18. k. OMBI összeírási és kivetési lajstrom 19. k. Párbér kivetési és lerovási főkönyv 1944-1945 1941-1944 1944 CSEREBÖKÉNY Cserebökény 1947-1973 között önálló nagyközség volt Csongrád megyében, Szentes és Szarvas között, a Kórógy-ér közelében terül el. Neve külterületi határnévként a 19. század közepétől ismert. A hajdani Bökény pusztát 1721-től Szentes lakói bérelték más pusztákkal együtt. Az örökváltsági szerződés megkötése után (1836-37) a bökényi puszta a szentesieké maradt, helyette királyi földeket adtak cserébe a volt földesuraknak, a Károlyi grófoknak. Királyságon a Bökény pusztáért kihasított terület neve lett Cserebökény. A nagykiterjedésű külterületi lakott helyett 1935-ben közigazgatásilag Királyság községhez csatolták. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány felhatalmazta a belügyminisztert (4330/1945. ME rendelet), hogy egyes lakott helyeknek önálló nagy- vagy kisközséggé való alakulását közérdekből megengedhesse. A belügyminiszter 165025/1946. III/2. sz. rendeletében intézkedett Cserebökény önálló községgé alakításáról. Az 1947. január 9-én kelt végrehajtási utasítás szerint az új község határát a Kiskirályság községhez tartozó Cserebökény és Terehalom egy része; a Szenteshez tartozó Mucsihát, Külsőecser, Pankota, Belsőecser és Kaján egy része; továbbá az Öcsöd községhez tartozó Veresegyháza határrészek alkotják. A Cserebökényhez csatolandó határrészek hivatalos átvételére 1947. február végén került sor, és a község 1947. március 1-én alakult meg. Alakulásakor a község területe 16408 kh., a szétszórtan élő lakosság lélekszáma pedig 1502 fő volt. A nagyközség szervezési és működési szabályrendeletét 1947 májusában hagyta jóvá a megyegyűlés. Eszerint a község hatóságát a képviselő-testület, az elöljáróság, valamint a kezelő- és segédszemélyzet alkotta. A képviselők számát 14 főben állapították meg. Az elöljáróság tagjai voltak: a bíró, tör-