Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

CSANÁDPALOTA

pusztává, legutoljára 1686-ban. Időközben — 1620 körül — betelepült magyarok pár házból álló falujukat Mezőpalotának nevezték. A község a 18. század közepén települt újjá (német, szlovák és magyar családok) a Marostól távolabb, árvízmentes helyre. 1768-ban a kincstár, mint földesúr templomot építtet a községben. 1814-ben 457 családfő adózott, 1848-ban a lakosság összlétszáma 4254 fő volt. A bíró, jegyző és esküdt alkotta elöljáróság legfontosabb feladata a kamarának és a vármegyének fizetendő adó kirovása és beszedése volt. A községi önkormányzati feladatok ellátására helyi adót vetettek ki, amelyet földjük és házuk után fizettek a falu lakói. Ezt a községi épületek fenntartására és a tisztségviselők fizetésére fordították. Az 1847-ben lebontott községháza helyett csak 1857-ben tudtak újat építeni, igaz, hogy ez az emeletes épület az iskolának is helyet adott. 1897-ben a régi községházát teljesen átadták az iskolának és újat emeltek. Az úrbérrendezés az 1860-as évek végén kezdődött el, amely 1884-ben fejeződött be. 1868-tól közgyűlésen döntöttek a legfontosabb ügyekben. A képviselő-testület virilis és választott tagokból állt. Csanádpalota közigazgatásilag felváltva a Battonyai, valamint a Makói, illetve a Nagylaki járáshoz tartozott. A község lélekszáma 1949-ben 5826 fő volt. CSANÁDPALOTA KÖZSÉG IRATAI V. 255. 1843-1950 (-1954) Az Önkormányzati iratok (a. állag) a képviselő-testületi jegyzőkönyveket tartalmazzák. A jegyzőkönyvek kutatása átnézéssel lehetséges, mivel segédlet nem került levéltári kezelésbe. A feudális korból mindössze egy 1843-tól vezetett katonai nyilvántartás és egy 1845-ből való pénztári számadás maradt fenn, ezek a Közigazgatási iratok (b. állag) között találhatók meg. Terjedelme: 79 doboz, 2 csomó, 107 kötet 13,74 fm Raktári elhelyezés: CsML, Makó. a. Önkormányzati iratok 0,50 fm 1868-1946 1-10. k. Képviselő-testületi jegyzőkönyvek