Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

SZŐREG

Községháztartási és adóügyi iratok 0,50 fm 1911•1946 1. k. Tulajdonjog átruházási jegyzőkönyv 1911 2-3. k. Számadási főkönyv 1933; 1939 4-8. k. Főpénztári napló 1934-1944 9. k. Beruházási hozzájárulási főkönyv 1944-1945 10. k. Kedvezményes adók nyilvántartása 1933 11-12. k. Közmunka lajstrom 1936-1937 13. k. Közmunka főkönyv 1943 14. k. Házadó főkönyv 1940-1942 15. k. Földadó megtérítési kimutatás 1942 16-18. k. Ármentesítési Társulat kivetési főkönyve 1938-1940 19. k. Tenyészállat kivetési napló 1943•1946 SZÉKKUTAS L. VÁSÁRHELYKUTAS SZŐREG Szőreg (1973. április 15-től Szegedhez csatolták) Szegedtől délkeletre, 5 km-re, a Tisza-Maros szögében fekvő település. Régészeti leletek, elsősorban Móra Ferenc ásatásai bizonyították, hogy a vizek fölé magasodó (89 m) szőregi löszdombot az őskortól lakták. Szent Gellért legendája szerint 1029-ben Csanád vezér Ajtony ellen küzdő seregei itt gyűjtöttek erőt a későbbi győzelemhez. Első okleveles említésére 1239-ben került sor Zeurug néven (továbbiakban: 1247: Zewrwg; 1333: Hewreg; 1350: Zewreg; 1536: Zeüurek), monostoráról azonban már a 11. század végétől tudunk. Szőreg elsődleges gazdasági jelentőségét már a 11. századtól kezdve a Maros közelsége és a folyón szállított só adta. A tatárjárás visszavetette a község fejlődését, de a 15. században már ismét virágzó település volt. A török szintén lerombolta, és a 16. századtól az újjátelepítéséig puszta volt. A török hódoltság után az udvari kamara uradalma volt. Az újra-letelepedés első nyomai 1735-től figyelhetők meg. A század végén már 70 ház állt Szőreg területén, és lakóinak száma 1785-ben már 1416 fő volt. A község és