Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

SÖVÉNYHÁZA (ÓPUSZTASZER)

kori Szer település és a monostor a mai Ópusztaszer (Sövényháza) területe feküdt. A pusztaság e részére Kecskemét terjesztette ki fennhatóságát. Előbb szabadon használták, majd bérbe vették. 1733-ban az a rész is az Erdődyeké lett, majd az őrgróf Pallavicini család szerezte meg. 1733-ban királyi adományból gróf Erdődy Györgyé lett, majd 1775-ben zálogbirtokként a genuai bankház szerezte meg. 1803-ban vétel útján az őrgróf Pallavicini nemzetség tulajdonába került. Ettől kezdve a puszta folyamatosan benépesült. A tanyai településű ún. pusztaközség 1873-ban alakult a mindszentányási Pallavicini uradalom 66000 kh-t kitevő területén, amelynek lakossága egymástól távol eső tanyákon, majorságokban élt. A községgé alakulás előtt (1869) az érintett terület népessége 3165 fő volt. Az új község legnépesebb lakott helyei 1910-ben: Alsópusztaszer (major és rom), Anyás, Baksimajor, Baksirét, Baksiszőlő, Dócz, Erzsébettelep, Farkimajor, Hantházmajor, Homokimajor, Irmamajor, Károlymajor, Kis-Zer (Kisszer), Levelényimajor, Percsoraimajor, Pitricsom, Síróhegy, Tömörkényimajor voltak. A szétszórt területű nagyközség lakóinak száma 1900-ban 6086, 1930-ban pedig 7330 fő volt. A község határa és népessége 1933-tól folyamatosan csökkent. (1933-ban átcsatolták Algyőhöz a község Farkirét, Kisbaktó, Nagybaktó és Nagyfa nevű; Tápéhoz Szomolya nevű, Sándorfalvához Csibafai-szőlők és Bodorszék nevű; 1935-ben Csanytelekhez Síróhegy, Dilitor, Dögállás, Oláhállás és Sík nevű; 1936-ban Tömörkényhez Rohoda, Tömörkényimajor és Újmajor nevű határrészeit, továbbá 1946-ban a Nyolcvanláncos dűlőt Pusztaszerhez, 1947ben Cserepest Csanytelekhez, Homokimajort, Károlymajort és Serkédet Sándorfalvához csatolták. Külterületi lakott helyeinek egy részéből pedig Baks néven új önálló község alakult.) A község területe 1935-re 41198 khra, 1949-re 16492 kh-ra csökkent. A község önkormányzati működését 1873-ban kezdte meg. A hatáskörébe tartozó ügyeket 20 tagú képviselő-testülete és választott elöljárósága által intézte, amelynek tagjai: a bíró, a helyettes bíró, a jegyző, 10 tanácsbeli, a pénztárnok, két körorvos és az állatorvos. Érvényes határozatot az elöljáróság a bírón és a jegyzőn kívül legalább két tag jelenléte esetén hozhatott. A helyettes bíró és 6 tanácsbeli hivatalukat fizetés nélkül viselték. Az 1930-ban módosított szabályrendelet a képviselő-testületi tagok számát 30 főre emelte. Szaporodott a jegyzők száma is: főjegyző, adóügyi jegyző, két segédjegyző és egy jegyzőgyakornok.