Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

PUSZTASZER

a. Közigazgatási iratok 0,91 fm 1945-1949 1945-1949 1947-1949 1947-1949 1-6. d. Iratok 7-9. k. Iktató 10. d. Dobolási könyv b. Adóügyi iratok 0,05 fm 1946 1946 1. k. Adófőkönyv PUSZTASZER Pusztaszer Szegedtől 22 km-re, északnyugatra, Kistelek szomszédságában terül el. 896-ban Árpád és serege a győztes alpári csata után, a Körtvély-tó, és a Gyümölcsény erdő mellé vonult pihenni, ahol a krónikás szerint 34 napig tartózkodtak. Ezt a helyet az ősmagyarok „Szer"-nek nevezték el, emlékére annak, hogy a legendáshírű örökség karddal való elfoglalása után, annak dolgait szerbe vették, törvényt tettek a közügyekben, és az ősi szert vérrel meg is pecsételték. A Körtvély-tó az oklevelek alapján a mai Dóczi-tó. A Gyümölcsény erdő pedig Pusztaszer közelében volt gyümölcsös erdő, ezt a 15-17. századi oklevelek igazolják. A Pusztaszer község a török hódoltság utolsó évtizedeiben pusztává vált, hatalmas terület Felső-Pusztaszer nevű részén jött létre 1934-ben. A középkori Szer település és a monostor a mai Ópusztaszer (Sövényháza) területe feküdt. A pusztaság e részére Kecskemét terjesztette ki fennhatóságát. Előbb szabadon használták, majd bérbe vették. 1733-ban az a rész is az Erdődyeké lett, majd az őrgróf Pallavicini család szerezte meg. A török uralom megszűntekor már Kecskemét város tulajdonában volt. A város haszonbéresei marhatenyésztéssel és növénytermeléssel foglalkoztak. Ennek a területnek 1828-ban 147 lakosa volt. Temploma, amely gót stílusban épült, még 1851-ben is állt. 1921-ben közigazgatásilag Felsőpusztaszert Kistelekhez csatolták. Közigazgatásilag a község megalakulása után a Csongrádi járásba tartozott. Területe 1949-ben 8537 kh. és lakóinak száma pedig 2470 fő volt.