Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

PUSZTAMÉRGES

PUSZTAMÉRGES Pusztamérges község Szegedtől nyugatra, 34 km távolra fekszik. Egyes vélemények szerint a középkorban Asszonyszállása néven a kun pusztákhoz tartozott. A hagyomány azt tartja, Kun László király kun kedveseinek nyári tartózkodási helye volt, ahol a király is többször megfordult. A kunok nem tudták benépesíteni, ezért területének nagy részét, legeltetés céljából, Szeged szerezte meg. Az első, valóban hiteles forrás szerint 1642-ben Szeged város, haszonbér fizetés mellett, Mérges pusztát megszerezte. 1702ben a német lovagrend tulajdona lett, 1745-től pedig Jászberény város közbirtokosságának néptelen pusztája. A községbe települők 1897-től vették bérbe a közbirtokosságtól. 1902-ben Ormódi Béla megvásárolta a pusztát. A 46124/1908. BM. sz. június 11. határozat hagyta jóvá Csongrád megyébe való átcsatolását. Egyedül nem volt képes a község törvényben meghatározott feladatait ellátni, kisközségként Ottömös községgel alakított körjegyzőséget. A körjegyzőség székhelye Pusztamérges lett. A körjegyző fizetéséből és egyéb kiadásokból 60% Pusztamérgest terhelte. 1908. július 23-án alakult meg a község képviselő-testülete. Alakuló ülésén elfogadták a szervezési szabályrendeletet, 2 főből álló igazoló választmányt választottak. 1944. november 15-én a Pusztamérgesi és Öttömösi Ötös bizottság a két község különválásáról döntött. A község a következő neveken szerepelt: Mérges, Pusztamérges. Népességéről 1910-ben van adat: 2021 lakosa volt ekkor, a magyarokon kívül 11 szlovák, 1 horvát, 3 német nemzetiségű volt. A szlovák lakosság 1930-tól nem szerepel a statisztikában, horvát nemzetiségű 1910 után csak 1980-ban élt, szintén 1. A német lakosság 3-ról egyre olvadt, 1941 után eltűnt, 1960-ban és 1980-ban szintén él l-l német lakos a községben. Román nemzetiségű 1920-ban és 1930-ban l-l, 1949-ben 2, a többi népszámlálásban nem szerepel. Az 1910. évi lakosságszám 1920-ra csökkent, 1930, 1941, 1949-be viszont nőtt; 1949-ben volt a legmagasabb a népesség száma, 2198, ettől kezdve ismét csökkent, 1990-ben 1213 volt. A lakosok nagy része római katolikus, jóval kevesebb a református, ezenkívül ágostai hitvallású evangélikus, görög katolikus és izraelita vallású volt; az utóbbiak száma a tízet sem érte el. Közigazgatásilag 1908. szeptember 21-ig a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Kiskunmajsa községhez tartozott, 1908-tól Csongrád megyéhez; a Ti-