Vígh Zoltán: Makó Város Levéltára 1682-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 9. (Szeged, 1997)

POLGÁRIKOR

MAKÓ VÁROS TANÁCSÁNAK IRATAI (V. B 142.) 1849-1871 (1879) Az 1848. évi XXVI. tc. rövid időre alapvető változást hozott Makó igazgatásában: 1849. július 29-én rendezett tanácsú várossá alakult. A 115 tagból álló választott képviselő-testület megalakította a főbb tisztségviselőkből és laikus tanácsnokokból álló városi tanácsot, élén Faragó Ferenc polgármesterrel. Ezzel az aktussal Makó megszabadult az eltörölt úriszéki, valamint a szolgabírói felsőbbségtől és közvetlenül az alispán hatáskörébe került. Az önkormányzat azonban csak egy hétig működött. Augusztus 4-én osztrák csapatok szállták meg a várost. A parancsnokság azonnal megszüntette a 48-as törvényen alapuló igazgatási formát,visszaállította a korábbi rendet, az ellenőrzést pedig a császári és királyi szolgabíróra bízta. A városi tanács feladata volt a közrend és közbiztonság megteremtése, a város jövedelmeinek kezelésével megbízott személyek elszámoltatása, vételek, eladások, beruházások eldöntése, közmunkák szervezése, természeti katasztrófák és járványok leküzdése stb. A Bach rezsim egy ideig kinevezett bírókkal — előbb egy, majd két évi megbízatással — kormányzott. Az 1852—54-ben városvezető Gábor József már főbírói címet kapott. Degré György 1854—1860 között volt a város feje, akit 1858-tól polgármesternek neveztek. Ez azonban nem érintette az 1849-ben rendeleti úton visszaállított községi igazgatási formát. Az októberi diploma kiadását követően ismét mód nyílt arra, hogy Makó — ugyancsak az 1848-ás törvény alapján — másodízben szerveződjön rendezett tanácsú várossá (1860). Mivel az összehívott országgyűlés tárgyalásai nem vezettek eredményre, Ferenc József nemcsak az országgyűlést oszlatta fel (1861), hanem a megyei és városi autonómiákat is. A kiegyezés után a város felerészben virilis, új képviselő-testületet választott, de nagyközség maradt. Gyüge Sándor választott főbíró (1866—1869) idejében elhatározták, hogy 1870. január elsejével immár harmadízben rendezett tanácsú várossá alakul Makó. Az a/ állagba kerültek a néha titkos, vagy bizalmas jelzéssel a cs. és kir. szolgabírótól érkező levelek, rendeletek, amelyeket saját hatáskörben intézett el a kinevezett főbíró az 1850—1860 közötti időszakban. Az elnöki iratokhoz iktató és mutató tartozik.