Vígh Zoltán: Makó Város Levéltára 1682-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 9. (Szeged, 1997)

Makó város és levéltára

árvaszéket és a képviselő-testület választmányait, és szakbizottságait. Az első folyamodású bíráskodást a törvény a járásbíróságokra ruházta. Az 1918—1919. évi forradalmak idején forradalmi testületek képviselték a közhatalmat. Makón a néptanács, majd a munkástanács vette kezébe az ügyek intézését. A Tanácsköztársaság bukása után idegen katonai megszállás következett. A franciák engedélyezték a forradalom előtti hatóságok működését, a románok szigorú ellenőrzésnek vetették alá és korlátozták a közigazgatást. 1920 tavaszán vonult be a nemzeti hadsereg Makóra. Az államosított rendőri tevékenység kivételével helyreállt a város hagyományos önkormányzata. A polgármesteri székbe visszakerült az 1917-ben megválasztott dr. Petrovics György. Az 1929: XXX. tc. a rendezett tanácsú városokat megyei városokká nyilvánította. A leglényegesebb változás a tanácsok megszüntetése volt. Hatáskörét a polgármester és hivatalának ügyosztályai vették át. Az 1944. szeptember 26-ai felszabadulás után részben a megszálló szovjet katonai hatóságok, részben a helyi politikai erők kezdeményezésére ideiglenes hatalmi és igazgatási rend épült ki. Dr. Könyves Kolonics József városparancsnoksága idején konszolidálódtak a viszonyok: beindult a termelés és az oktatás. November végétől egy képviselőtestületet pótló 60 tagú bizottság kezdte meg működését. Személycserék után a polgármesteri hivatal is folytatta tevékenységét egészen a tanácsok megalakulásáig (1950). *** Makó város korai levéltáráról semmit sem tudunk. A Mohács előtti kis földesúri falu írásbeliségének nyoma nem maradt, földesurainak családi levéltárai is eltűntek a történelem viharaiban. A régészeti leletek mellett mindössze néhány térkép és jogbiztosító oklevél utal a marosi átkelőhely melletti Velnök, majd Makófalva létére. A török korban faluból mezővárossá fejlődő Makó feltehetően már számottevő iratanyaga sem vészelte át a meg-megújuló háborúkat. Levéltári adatokat csak a török defterek és a királyi Magyarországon, vagy Erdélyben kiállított földesúri adománylevelek szolgáltatnak a történészek számára. A török uralom vége felé jelentkezett a királyi kamaránál Makóra támasztott földesúri igényével Balog Miklós csanádi püspök. Az 1682-ben