Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)

NÉPI DEMOKRATIKUS KOR

a szovjet csapatok által megszállt területen a Vörös Hadsereg helyi városi parancsnokai általában a közigazgatáshoz értő tekintélyes személyeket neveztek ki a városok élére, Csongrádon polgári parancsnokot. A polgári parancsnok, később polgármester 1944. november 15-én megalakította a városi tanácsot, melynek tagjait a rendkívüli helyzetre való tekintettel ő maga jelölte ki, hívta meg. A tanács feladata a polgármester segítése, a döntéshozás és a hatalom gyakorlásának ésszerű megosztása, a város irányítása. A tanács tagjai döntő többségben a várost korábban vezető értelmiségiek közül kerültek ki. A testület 1944. december 24-ig működött. A szovjet hadsereg által felszabadított területeken 1944 decemberében a megalakuló demokratikus szervezetek, pártok aktív közreműködésével képviselőket választottak, akik Debrecenben 1944. december 21én megalakították az Ideiglenes Nemzetgyűlést, december 23-án az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. A debreceni eseményeket követően a felszabadult területeken szinte mindenütt megalakultak a demokratikus pártok, szakszervezetek képviselőiből a városi nemzeti bizottságok. A nemzeti bizottságok átvették a város irányítását Csongrádon is. A többségében polgári értelmiségiekből álló tanács tagjait a nemzeti bizottság leváltotta, az új, általa delegált tanács alakuló ülésére 1945. január 8án került sor. A tanács összetétele megváltozott, feladata, hatásköre az 1929 előtti városi tanács, illetve a városi képviselő-testület hatásköréhez hasonlítható. Ez a tanács 1945. február 19-én tartotta utolsó ülését, helyét a városi képviselő-testület vette át. Az 1944 decemberében megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány első intézkedései közé tartozott az önkormányzati jog helyreállítása: a 14/1945. ME sz. rendelet alapján megalakultak a városi önkormányzati testületek, majd az 1030/1945. ME sz. rendelet megjelenése után a városi tanácsok. A tanácsok a városi igazgatás végrehajtó közegei lettek, de önálló közigazgatási hatóságként is rendelkeztek. A polgármester tanácsadó szerveként is működtek, a szakbizottságokkal együtt részt vettek a közgyűlés elé kerülő ügyek előkészítésében. A tanács elnöke a városi polgármester, tagjai a helyettes polgármester, a tanácsnokok, a főjegyző és a tisztiügyész voltak, határozatai ellen az alispánhoz lehetett fellebbezni. Csongrád város képviselő-testülete az 1030/1945. ME sz. rendelet alapján 1945. június 22-én rendkívüli újjáalakuló ülést tartott. A városi tanács megalakítására ezt követően kerülhetett sor, a pontos alakulási