Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)

NÉPI DEMOKRATIKUS KOR

lyek az országgyűlési képviselői választásokhoz hasonló módon elkészítették a helyi tanácstagok választására jogosultak névjegyzékeit. A fond anyaga hiányos, az 1945-ös kivételével csak a névjegyzékeket tartalmazza. A névjegyzékek körzetenként készültek, a választójoggal rendelkezők személyi adatai (név, lakcím, foglalkozás) találhatók meg bennük. 1945-ből fennmaradtak az összeíró bizottságok tagjainak eskütételi jegyzőkönyvei is. A fondképző jogelődjének iratai a V. B 74. központi választmányi fondban vannak. Az összeíró bizottságokra és a választásokra vonatkozóan a városi polgármesteri, ill. a tanácsi fondban is található anyag. 5 doboz 0,60 fm 1—5. d. Választói névjegyzékek 1945, 1947, 1949, 1950 CSONGRÁD VÁROS POLGÁRMESTERÉNEK IRATAI (XXD. 4.) (1940) 1945—1949 A tiszántúli hadműveletek következtében Csongrád megyei város hagyományos polgári közigazgatási rendje 1944. október 7—8-án felbomlott. A városi tisztikar — élén dr. Herke László polgármesterrel — elmenekült; a város vezetés nélkül maradt. A Csongrádért folytatott harcok (október 8—12.) idején, október 11-én néhány polgár a városházán megalakította az Ideiglenes Intéző Bizottságot, és ideiglenes polgármesterré választotta Pozsár Jánost. A szovjet katonai parancsnok, Sakirov őrnagy 13-án megerősítette Pozsárt a hivatalában, kinevezte polgári parancsnoknak, és megbízta a polgári közigazgatás helyreállításával. Pozsár rövid időn belül újjáalakította a korábbi hatóságokat, s megszervezte a Városi Tanácsot, amelynek hatásköre és működése a volt képviselő-testületéhez hasonlított. Az ideiglenes tanács és a parancsnok-polgármester által szervezett közigazgatási apparátus önállóan intézkedett, a központi kormányszervek hiányában gyakran megyei, sőt miniszteri hatáskörbe tartozó ügyekben is, szem előtt tartva természetesen a szovjet kívánságokat. Csongrád négy képviselőt küldött Debrecenbe az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe.