Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)

NÉPI DEMOKRATIKUS KOR

tartott. Megújították az Egyesített Jogi, Pénzügyi és Gazdasági Bi­zottságot, valamint megválasztották az Igazoló Választmányt. A vá­lasztmány 6 tagú volt, a képviselő-testület saját tagjaiból választotta, el­ső fokon határozott a képviselő-testületi tagság megszüntetésében, hatá­rozata ellen fellebbezni a megyei kisgyűléshez lehetett. Az 1030/1945. ME sz. rendelet visszaállította a városi tanácsot. En­nek tagjai a polgármester, a tanácsnokok, a főjegyző és a tiszti ügyész, határozatai ellen az alispánhoz lehetett fellebbezni. A tanács a városi igazgatás végrehajtó közege lett, de önálló közigazgatási hatóságként is rendelkezett. A polgármester tanácsadó szerveként is működött, a szak­bizottságokkal együtt részt vett a közgyűlés elé kerülő ügyek előkészíté­sében. A képviselő-testületi bizottságok köre 1947. február 14-én bővült, a korábbi iskolaszék helyébe 10 tagú óvodafelügyelő bizottságot alakí­tottak. A testület elnöke a város polgármestere lett, hivatalból tagjai voltak a vezető tisztviselők. A városi képviselő-testület megalakítását követően a nemzeti bizott­ság közigazgatási szerepe, így a testület összetételébe való beavatkozása is a rendeletek értelmében megszűnt, a gyakorlatban azonban Csongrád esetében is az egész korszakra jellemző maradt. A városi képviselő-testületet 1949. július l-jén újjáalakították a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervezete által delegált tagok­ból. Csongrád Város Képviselő-testülete a magyar helyi önkormányzati rendszer átalakításakor, 1950. augusztus 15-ével szűnt meg. Jogutódjá­nak az 1950. évi I. törvény és a 196/1950. VII. 25. MT sz. rendelet alapján létrejött Csongrád Városi Ideiglenes Tanács (XXIII. 501. fond) tekinthető. A testület utolsó ülésének pontos idejét nem ismerjük, a levéltárban lévő utolsó jegyzőkönyv az 1949. november 28-án tartott rendkívüli ülésről készült. Csongrád Város Képviselő-testületének anyaga a testületi üléseken készült jegyzőkönyvekből áll. Az egyes ülésekről készített jegyzőköny­vekben a napirendre került ügyeket évenként újrakezdődően sorszámoz­ták, betűsoros név- és tárgymutatót készítettek hozzájuk, és a teljes évi anyagot a mutatóval együtt bekötötték. A közgyűlési szám mellett vagy alatt feltüntették a közigazgatási számot is, ha az ügynek a polgármeste­ri iratokban aktája volt. Az egyes szakbizottságoknak nem maradt fenn önálló iratanyaga, működésük a jegyzőkönyvekből és a polgármesteri iratok között fellelhető testületi iratokból rekonstruálható.

Next

/
Thumbnails
Contents