Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)

POLGÁRI KOR

CSONGRÁD VÁROS, 1865-1872-IG ÉS 1880-1923-IG NAGYKÖZSÉG HYPOTHECALIS ÉS HÁZIPÉNZTÁRÁNAK IRATAI (V. B 76.) 1848-1950 Az 1847 augusztusában megkötött örökváltsági szerződés legfelső jóváhagyására nem került sor az 1848-as forradalom közbejötte miatt. A város részben a regálékból, részben a zálogos (hypothecalis) földek bevételéből, részben a lakosokra kirótt haszonbérleti díjból fizette az 1846—1847. évi haszonbérletet volt földesurának, gr. Károlyi Istvánnak (lásd a V. A 3. váltságpénztári fondot!) 1846-ban a zálogos földeket 10 évre adta haszonbérbe a város, majd ennek letelte után újabb 3 évre a közköltségek fedezése céljából. Minthogy az örökös megváltást elmosta a forradalom, a váltsági pénztár megszűnt, a zálogos földek jövedelme teljes egészében a köz- vagy házipénztárba került, 1858-ban pedig magukat a zálogos földeket birtokaránylag kiosztották és telekkönyvezték az új tulajdonosok nevére. Ezzel a szervezetileg amúgy sem létező hypothecalis elkülönülés értelme is megszűnt. 1849. július 15-én, a rendezett tanácsú városszervezet felépítése során a nép pénztárnokot és pénztári ellenőrt is választott, működésüket azonban már nem szabályozta. Az abszolutizmus idején már kialakult az a rendszer, amelyben az állami adókat kezelő, ill. az árvapénztárt élesen elválasztották a város vagy község belső szükségleteire szolgáló pénzt kezelő házi- vagy közpénztártól. Az 1871: XVIII. (községi) tc. alapján a városok és a községek szabályrendeletekben határozták meg pénztáraik működését. Csongrádon a külön szervezetű árvapénztáron kívül egy pénztári hivatalt hoztak létre, amelyhez több pénztár is tartozott: a házi- vagy közpénztár, az adópénztár (iratai a V. B 77. adóhivatali fondban) és a szegényalapi és kórházi pénztár. A különféle letétek és alapok pénztárait a köz- vagy házipénztárban kezelték. A pénztárnok — az idevonatkozó számos országos törvény és rendelet, ill. a különféle helyi szintű szabályrendeletek előírásai szerint — segédszemélyzetével együtt vezette az előírt nyilvántartásokat, adatokat szolgáltatott a költségvetéshez és a zárszámadáshoz, felelősséggel tartozott a rábízott pénzért és adminisztrációért. Munkáját és felelősségét megosztotta a pénztári ellenőrrel. A házipénztár működését a tanács, a megyei és a városi