Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)

POLGÁRI KOR

A második világháború idején a polgári közigazgatást a hadviselés érdekeinek vetették alá. A városi önkormányzatok fokozatos bevonása a háború szolgálatába további centralizációval járt. Ehhez a jogi alapot a honvédelemről szóló 1939: II. tc. biztosította. A tisztviselők állami igénybevétele gyakorta katonai szolgálattal párosult, nehéz helyzet elé állítva az önkormányzatokat. A háborús közigazgatás zavartalan menetének biztosítása rendkívül módon megnövelte a polgármester teendőit. Hagyományos feladatköre újtípusú ügyfajtákkal egészült ki: mozgósítási, beszolgáltatási, közellátási, hadisegély- és zsidóügyek stb. A 2. Ukrán Front csapatai 1944. október elején a Tiszántúlra értek. Felsőbb rendeletre a polgári hatóságok a harcoló csapatok elvonulásáig kötelesek voltak a helyükön maradni. A polgármester, dr. Herke László intézkedett a levéltár és az irattár kb. egytonnányi anyagának elszállításáról. A közép-tiszai hadműveleti terület kormánybiztosa október 7—8án elrendelte a város részleges, önkéntes kiürítését, és engedélyezte a tisztikar távozását is. Ezzel a városi közigazgatás átmenetileg megszűnt. A polgármester (főbíró) és hivatala működése során keletkezett iratok hat állagra tagolódnak: al Közigazgatási iratok. Ez az állag képezi a fond törzsanyagát. A polgármesteri irodában központi iktatás folyt. Az iratokat évenként újrakezdődő sorszámozással látták el, és vezették be az iktatókönyvbe. Betűsoros mutatót is alkalmaztak. 1942-ben áttértek az alapszámos iktatásra, azaz az egy tárgyhoz tartozó iratokat külön-külön iktatták ugyan, de az adott éven belül visszahelyezték a tárgyban első irathoz; ha a következő években is folytatódott az ügy, a korábbi iratokat előrevitték az adott év első iktatószámához. így a tárgyban keletkezett minden irat egy helyre, az utolsó év első iktatószámára került: ez az alapszám. Az iratok útját a sortárkönyvekben lehet követni. Az így kialakult — sokszor terjedelmes — akta tartalmát a borítón lévő iratjegyzék mutatja. bl Kihágási iratok. A városi hatóság körébe tartozott a gyakori erdei, mezei és iparűzési kihágások megelőzése, kivizsgálása és megtorlása (1871: XVIII. tc.) A jogosítványokat városi rendőrség gyakorolta 1920-ig. A szorosabban vett iratok (a jegyzőkönyvek és csatolványaik) mind hiányoznak, csak a segédkönyvek és a nyilvántartások egy része maradt fenn egy kivétellel Csongrád utolsó városi időszakából. cl Városi közüzemi iratok. Ez az állag a város tulajdonában lévő üzemek iratait tartalmazza. Köztük vannak olyanok, amelyeket a városi