Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)

POLGÁRI KOR

44. d. A Nagyboldogasszony templom toronyépítésének és a belvárosi Szt. Rókus templom számadásai 1877-1879 1890 45. k. Tanácsülési jegyzőkönyv 1923-1929 1872-1880 46—61. k. Tanácsülési mutatók 62. k. A bődi és a györfösi erdő kiosztási könyve 1877 63. k. Az Árvízbizottság jegyzőkönyve 1877 CSONGRÁD VÁROS, 1880—1923-IG NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERÉNEK, ILL. FŐBÍRÁJÁNAK IRATAI (V. B 73.) 1872-1944 (1955) Csongrád 1849 tavaszán nyerte el rendezett tanácsú városi jogállását, és 1849 júliusában építette ki ennek megfelelő városszervezetét. Ettől kezdve 1865-ig, majd 1872—1880-ig és 1923—1950-ig polgármester, 1865—1872-ig és 1880—1923-ig főbíró állott a város, ill. a nagyközség élén. Az 1867. évi kiegyezést követő berendezkedés részét képezte a megyei és községi közigazgatás megreformálása. A községek rendezéséről szóló 1871: XVIII. tc. alapján kidolgozták a város új szervezési szabályrendeletét. Az 1872-ben jóváhagyott szabályrendelet értelmében július elején létrehozták a képviselő-testületet, az pedig 16-án megválasztotta a tisztikart, élén Csemegi Antal polgármesterrel. Csongrád mint Csongrád megye köztörvényhatósága alatt lévő rendezett tanácsú város hatóságot gyakorol a város területén lakó vagy tartózkodó minden személy, s a város területén létező minden vagyon felett. Ezen hatóságát a képviseleti közgyűlése, a polgármester, a tanács, a rendőkapitány, az árvaszék és az iskolaszék által érvényesíti. A szabályrendelet pontosan körülírta a város első számú tisztviselőjének, a polgármesternek a jogait és kötelességeit. Ezek közül a legfontosabbak: — a polgármester elnököl a képviselő-testület, a tanács és az árvaszék ülésein, helyettese a főjegyző vagy a legidősebb tanácsnok;