Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)

POLGÁRI KOR

— a községi tulajdonok elidegenítését; — a szerződések megkötését, meghosszabbítását, felbontását; — a városi tisztviselők fizetéseinek megállapítását, felbontását; — a perek indítását és megszüntetését; — a helyi rendszabályok kidolgozását stb., vagyis a város belgazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb teendőket. Az Utasítás a községi választmány határozatainak végrehajtására a városi tanácsot jelölte ki. Ugyanakkor a tanács feladatává tette mindazoknak a községi ügyeknek a megvitatását, amelyek nem lettek a községi választmány hatáskörébe utalva. Ilyenek voltak: a város ingó és ingatlan vagyonának nyilvántartása és kezelése, a helyrendőrségi teendők ellátása, kihágási ügyekben történő ítélkezés, a rendeletek kihirdetése, adók beszedése stb. A hatáskörök ily módon történt elosztása révén a községi választmány és a tanács egymással részben alá-, részben mellérendeltségi viszonyba került. A községi választmányok létrehozásával a feloszlatott városi képviselő-testületeket kívánták pótolni. Arról természetesen gondoskodtak, hogy a választmányok működése megmaradjon a „törvényes" keretek között. Erre nézve az Utasítás több pontja is biztosítékul szolgált. Elvben megengedhetőnek tartotta például a választmány tagjainak lakosság általi megválasztását, de a választás engedélyezésének megadását a helytartó hatáskörébe utalta. Ez a gyakorlatban azt eredményezte, hogy az ország legtöbb helységében megyefőnöki előterjesztésre, kinevezés útján állították fel a községi választmányokat. Az Utasítás előírta azt is, hogy a tanácskozásra kerülő tárgyak jegyzékét tanácskozás előtt fel kell terjeszteni jóváhagyásra az elöljáró közigazgatási hatósághoz. Tárgyalni csak a jegyzékben feltüntetett ügyeket volt szabad. A tanácskozásról felvett jegyzőkönyveket szintén be kellet mutatni a felettes hatóságnak. A választmányi végzéseket és határozatokat csak az egyes tárgyakra nézve kijelölt hatóság (megyefőnök, kerületi főispán, belügyminiszter, helytartó) jóváhagyása után lehetett végrehajtani. További biztosítékul szolgált, hogy a választmány ülésein a kormány által kinevezett polgármester elnökölt, aki a választmány törvénybe ütközőnek minősülő intézkedéseit felfüggeszthette, szükség esetén az ülést berekeszthette. Ugyanez a jog megillette a megyehatóság által kinevezett cs. kir. biztost is. Az ő feladata volt a válsztmány munkájának közvetlen ellenőrzése. Sorozatos törvénysértés esetén a felettes megyei hatóság a községi választmányt feloszlathatta.