Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)

POLGÁRI KOR

18-án tartotta meg alakuló közgyűlését. Ezután a vármegye kezdeményezésére a volt rendezett tanácsú városok (Csongrád, Hódmezővásárhely és Szentes) 1848-as alapon és mintára 1861 elején újjászervezték rendezett tanácsú városszervezetüket az 1848/49-es testületek és tisztviselői kar reaktiválásával, kiegészítésével, újraválasztásával. Csongrádon február 2-án 9 kerületben (tizedben) 92 képviselőt választottak, s a nép a polgármesteri székbe ültette Éder Istvánt. Március 19-én alakuló és tisztválasztó közgyűlés volt, amelyen megválasztották a városi tisztikart (főjegyző, főkapitány, 8 tanácsnok, aljegyző, pénztárnok, ellenőr, mérnök, alkapitány, ügyvéd, orvos, kiadó, 4 írnok), és megállapították a fizetésüket. Mivel Éder István polgármester országgyűlési képviselő lett, Kertész László ügyészt bízták meg ideiglenes helyettesítésével március 26-án. A képviselő-testület májusig hetente ülésezett, későbbi jegyzőkönyv nem maradt fenn. A jegyzőkönyvekben kéthasábos formát használtak, az ügyeket számozták, de nem saját közgyűlési sorszámmal, hanem az előterjesztő tanács (V. B 42.) ügyszámával. A jegyzőkönyvekhez iratok nem tartoznak, segédletük nincs. Az országgyűlés, majd a megyegyűlés feloszlatása után a városi önkormányzatok általában visszahúzódtak, s a tisztviselők lemondtak. Az ideiglenes abszolutizmus belenyugodott a népképviseleti elv valamelyes fenntartásába. Csongrádon — nem tudni pontosan mikortól, de föltehetően 1862-től — működött egy testület, amely évente néhány alkalommal ún. népképviseleti ülést tartott. Ezeken a polgármester (1865-től a bíró) elnökölt, tagjai a város kinevezett tisztviselőin kívül ún. képviselők voltak. Az üléseken részt vett a járási főszolgabíró és a cs. kir. hatóságok egy biztosa. Általában gazdasági ügyekről tanácskoztak és határoztak. Kéthasábos jegyzőkönyvet vezettek, s a testület megalakulásától feloszlásáig — az évekre tekintet nélkül — folyamatosan sorszámozták az ügyeket. Az iratokat belehajtották a jegyzőkönyvbe. Sem alakulásáról, sem megszűnéséről nem tudunk biztosat. A város 1865. évi státusváltozása — rendezett tanácsú városból falu — nem változtatta meg a testület működését. 1867-ben a kiegyezés után helyreállt az alkotmányos rend. December 22-én Őrhalmy József főszolgabíró elnökletével egy értekezlet — megnevezés nélkül, de tulajdonképpen a képviselők — megállapította a községi tisztviselők új fizetését. December 28-án ugyanez a testület hármas jelöléseket tett a tisztújításra, 29-én pedig a népgyűlés megválasztotta a tisztviselőket (bíró, esküdtbíró, adószedő, árvagyám, tanácsbeliek, 3