Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)

FEUDÁLISKOR

CSONGRÁD VÁROS ADÓSZEDŐJÉNEK IRATAI (V. A 4.) 1835-1854 Az adószedő (perceptor) az állami, a megyei és a községi (városi) adót szedte be a rovásos (dicalis) összeírás alapján. Az állami adót (hadiadó) alkotmányos körülmények között az országgyűlés állapította meg. Az országos összeírás alapján (utoljára 1828-ban volt) ezt az összeget felosztották a törvényhatóságok (vármegyék, szabad királyi városok, kiváltságos kerületek) között. A törvényhatóság az összeírt adózó személyek, állatok, vagyontárgyak és jövedelmek alapján kirótta a városokra, a falvakra és a pusztákra. A helyi tanácsok a törvényhatóság által megállapított kulcs szerint kirótták az egyes háztartásokra. A megyei szükségletekre j

a vármegye honiadót vetett ki, amit hasonló kulcs szerint állapítottak meg az összeírt rovások alapján, ugyanígy a városi adót, a háziadót is. Az adószedő a község választott tisztviselője volt. Az adóköteles lakosokról (Csongrádon tizedenként) összeírást készített, a beszedett összegeket bevezette az adószedői naplókönyvbe és az egyes lakosok adókönyvecskéjébe. A befolyt összeget az adópénztárban kezelte, róla főkönyvet vezetett. Évente — általában több részletben — befizette a vármegyei adópénztárba. Ez az állami adórendszer az egyenesadó bevezetéséig (1851/52) volt érvényben. A fennmaradt iratanyag mind az iratfajtákat, mind az évkort tekintve igen töredékes. Sem jogelődje, sem jogutódja (az abszolutizmus korából) után nem maradtak iratok a levéltárban. 3 kötet 0.11 fm 1. k. Adóösszeírás 1835—1854 2-3. k. Adószedői könyv 1839-1841