Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)

FEUDÁLISKOR

3. k. Legelőelkülönítési szerződés 1837 4. k. A legelőelkülönítés végrehajtási okmánya 1839 5. k. Rétkimérési és -osztályozási lajstrom 1841-1842 6. k. A gr. Károlyi család csongrádi uradalmának leltára 1814 7-9. k. Adásvételek, szóbeli perek jegyzőkönyve 1773-1847 10. k. Egyezségek jegyzőkönyve 1840-1846 11. k. Uradalmi számadások 1747-1748 Becsük és egyezségek 1811-1835 12. cs. Községi számadások 1814-1848 13. cs. Végrendeletek 1844-1848 14. cs. Requisitionalis ügyek iratai 1846-1848 CSONGRÁD VÁROS KÖZGYÁMJÁNAK (TUTORÁNAK) IRATAI (V. A 2.) 1817—1850 A gyámsági igazgatást megalapozó jogszabály Mária Terézia 1767. évi úrbéri rendelete, közelebbről Csongrád 1772. évi urbáriuma, amely gondoskodott a jobbágyi árvákról: a földesúr tartozik a jobbágyárvákról és ezek javairól gondoskodni. Az árvagyám (gyámatya, közgyám, az árvák atyja, tutor) kinevezési joga a földesúré volt, az iratok keletkezésének idején azonban az uradalom átengedte a tutorválasztás jogát a városnak (szentesi analógia). A gyámnak megválasztott esküdtet a városi tanács felügyelte, és a „számadásokat felülvizsgáló úriszék" ellenőrizte. A közgyám tehát a városnak és az uradalomnak is számadással tartozott. Az árvák vagyonáról a szülők halála után leltárat vettek föl. Az árvák ingóságait elárverezték, az ingatlanokat haszonbérbe adták, a pénztőkét kölcsönözték. Ezekről az üzletekről a tanács döntött; a gyámatya végrehajtotta a határozatokat, vezette a főkönyvet az árvák vagyonáról, számadást készített a gazdálkodásáról. A fond anyagát hagyatéki leltárak, haszonbérleti szerződések, számadások, kimutatások alkotják. Az anyag töredékes.