Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)

FEUDÁLISKOR

CSONGRÁD VÁROS TANÁCSÁNAK IRATAI (V. A 1.) 1726-1848 Csongrád város története 1722-től kezdve az egész feudális korban összefonódik a Károlyi grófok és birtokaik történetével. A család alföldi birtokainak állománya, szervezete és igazgatása gyakran változott. A csongrádi uradalom Csongrád mezővárosból, a gyójai, a felgyői, a fehértói, az ellesi és az új falusi pusztából állott, központja a városban székelő tiszttartóság volt. Csongrád mezőváros (oppidum) lakosai szabad költözésű, taksás jobbágyok voltak, 1723-tól 3—10 évenként kötött szerződés szerint évi pénzösszegért váltották meg a földesúri és a kisebb királyi haszonvételeket (regálék). A kezdetben szabad földfoglalás és réthasználat fokozatosan megszűnt. A majorságok megszervezése és bővítése magával hozta a robot bevezetését és növekedését is. A lakosok városi háziadót, megyei honiadót és állami hadiadót is fizettek, gondozták az utakat és a gátakat, hivatalos fuvarokat teljesítettek, szállást, élelmet és takarmányt adtak az állandó és az átmenő katonaságnak, újoncokkal töltötték fel a hadsereget. (Az egyházat illető szolgálmányokra nincs adatunk. A lakosság egyébként túlnyomórészt római katolikus volt.) Csongrád igazgatása és szervezete gr. Károlyi Sándor beiktatása után annyiban változott, hogy a város főbíráját Szent György napján (április 24.) az uradalmi megbízott három jelöltje közül választották meg a birtokos lakosok. 1767. évi úrbéri rendelet behozatala 1772-ben megszilárdította a város és a földesúr kapcsolatrendszerét, amennyiben pontosan megállapította az úrbéres, a majorsági és a közös földállományt, az úri, ill. jobbágyi haszonvételeket, az úrbéres tartozásokat természetben, pénzben és munkában, a jogokat és a tilalmakat. Az urbáriummal kapcsolatban szilárdult meg az a városszervezet, amely a 18. sz. közepe táján alakult ki, és 1848/49-ig működött. A bírót az uraság hármas jelölése után a község választja egy évre (a katonai és közigazgatási év november l-jén kezdődött). A (fő-) bíró az elnöke az esküdtekből álló, 12 tagú tanácsnak. A főbíró esküdtbírót jelöl ki helyettesül a tanácstagok közül. A jegyzőt jelölés nélkül választja a község. A bíró megbízatása egy évre, a tanácstagoké az új választásig, a jegyzőé életfogytig vagy lemondásig tart.