Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

FŐISPÁNI HATÁSKÖR A forradalom és szabadságharc leverése után a szabad királyi városok jogállásában is változás következett be. 1848. március 15. előtt a szabad királyi városok nem tartoztak a megye felügyelete alá. 1849 augusztusában az ország igazgatásának irányítására polgári kerületeket alakítottak ki; Szeged várost Békés, Csanád és Csongrád megyékkel együtt a szegedi polgári kerületbe osztották be. A kerület főbiztosává augusztus 13-án nevezte ki Haynau Gyulai Gaál Eduárd dunántúli középbirtokost. 1850 márciusában Geringer megszüntette a szegedi polgári kerületet, és Szeged város ettől kezdve — a kerületbe tartozott megyékkel együtt — közvetlenül a Nagyváradi Katonai Kerület Miniszteri Biztossága hatáskörébe került. 1850. szeptember végén újabb közigazgatási szervezetet hoztak létre, s ennek értelmében Szeged immár — Csongrád megyével együtt — a Pest-Budai kerülethez tartozott. Geringer szeptember 28-án Szeged várost Csongrád megye főnöke alá rendelte. A szervező rendelet szerinti kerületi kormányzatok 1851. január 1-én kezdték meg működésüket. E rendelet szerint a szabad királyi városoknak a megyében eddig elfoglalt különállása, a törvénykezési hatóságok teljes átalakítása s a közigazgatási megyei hatóságoknak kormányhatóságokká történt átalakítása következtében, többé nem volt indokolt; november 1-től megszűnt az adózási különbség is — e rendelet szerint a szabad királyi városok külön jogállása a városok gazdászati állapotára nézve is nyomasztó volt. Az új igazgatási szervezetben a megyei közgyűlés helyett a „megyehatóság" nevű intézményt állították fel, amelynek élén a megyefőnök állt, aki illetékességi területén a közigazgatás felelős vezetője volt. 1853. május 1-tŐl a kerületi kormányzatok helytartósági osztályokká alakultak át. Szeged város a Budai cs. kir. Helytartósági Osztály alá tartozott, a Csongrád Megyei Megyehatóság alá rendelten. A város politikai és közigazgatási irányítását a városi tanács végezte, s ezt az intézményt rendelték a megyehatóság alá. A megyei hatóságok hatáskörét 1853. január 10én határozták meg újból, s e rendelet szerint működtek az Októberi Diploma kiadásáig. Az Októberi Diploma értelmében Magyarország közigazgatásában az 1848 előtti alkotmányos hatóságok újrakezdték működésüket, s ez Szeged város esetében a megyei fennhatóság megszűnését jelentette.