Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A FEUDALIZMUS KORA

való ügyeléssel és a révjövedelmet bérlők ellenőrzésével. A fond iratai értékes források Szeged gazdaságtörténetének kutatásához. A jegyzőkönyvek magyar nyelvűek. Kutatásuk átnézéssel lehetséges. Terjedelem: 39 kötet 1.08 fm 1-16. k. A Tisza vízállásáról vezetett jegyzőkönyvek 1833—1848 17-32. k. A hídon átutazókról vezetett jegyzőkönyvek 1833—1848 33-38. k. A híd kinyitásakor áthaladó hajókról vezetett jegyzőkönyvek 1843— 1848 39. k. A hídon áthaladt kocsikról, gyalogosokról és állatokról vezetett jegyzőkönyvek 1846— 1847 AZ 1828. ÉVI ORSZÁGOS ÖSSZEÍRÁS SZEGEDI BIZOTTSÁGÁNAK IRATAI IV. A. 1010. 1827-1834 Az 1827. évi VII. tc. által elrendelt összeírás az 1696. évi portaösszeírás óta felosztási alapul szolgáló nádori porták (portae palatinales) kiigazítására szolgált. Az összeírás legfőbb irányítója a nádor volt. Mellette működött az országos bizottság (Regnicolaris Deputatio). Az országgyűlési követek hazatértük után a törvényhatósági gyűlésen tartottak beszámolót. A nádor 1827. augusztus l-én kelt rendelete alapján a törvényhatóságok négy összeírót választottak. Kettő az illető törvényhatóság, kettő pedig más törvényhatóság területén végezte az összeírást. Kettő közül az egyik csak helyettesként szerepelt, és csak akkor vett részt az összeírásban, ha az első összeíró az összeírás helyén birtokkal rendelkezett, vagy ott rokoni kapcsolatai voltak, vagy valami ok akadályozta (betegség, stb.). A megválasztottak egy előírt minta alapján esküt tettek, miként a helységek megbízottjai is. Az összeírok közvetlenül a nádortól függtek. Az összeírás csak az adóköteles személyekre terjedt ki. Az „Utasítás" és „Útmutatás" szabályozta, hogy kiket kellett összeírni. A szegedi összeírást a város részéről Hódy Imre és ifj. Pintér János, a