Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A FEUDALIZMUS KORA

hatjuk az állagban. Van néhány mértéklista és lakossági panaszos levél is. Az állag, mivel segédkönyvek nem állnak rendelkezésre, csak átnézéssel kutatható. Az iratok kronológiai sorrendben rendezettek. Piaci árszabások és árjegyzékek (v. állag). Az árszabályozás (áriimitáció), az ármaximálás a feudális kormányzati szervek számára egyik lehetőség volt, hogy a gazdasági életet szabályozzák. Először a XV. században hoztak áriimitációkat, mégpedig országos hatáskörű szervek (országgyűlés), de ezek csak háborúk idején, a katonaság élelmezésének biztosítása céljából, ideiglenesen egy-egy területre voltak érvényben. Az általunk tárgyalt limitációk a XVI—XVII. század fejleményei, létrejöttük szoros összefüggésben van az árforradalommal és a céhek bezárkózásával. Az árakat először a városok kezdték rögzíteni a XVI. század közepén, majd később a vármegyék is. Az 1625. évi 40. tc. az árszabást országosan is érvényessé tette az élelmiszerekre és egyéb árucikkekre vonatkozóan is. 1659-ben a 71. tc. a vármegyéknek előírta azt a feladatot, hogy a mesteremberek, kézművesek és mészárosok eladó cikkeinek árát meghatározzák és szabályozzák. Az egyéb cikkek árát (gabona, stb.) a városi önkormányzat határozta meg. A XVIII. században ez okból feszült viszony alakult ki, ugyanis a város véleménye az volt, hogy az áriimitáció az ő hatásköréhez tartozik, míg a vármegye az 1659. évi törvényre hivatkozva vitatta ezt és minden termékre ki akarta terjeszteni limitációs jogát. Ezért előfordult, hogy Szeged területén 2 érvényes árszabás létezett. Az árjegyzékeket a vásárokon készítették el, amikor is összeírták az ott érvényesülő árakat. A piacon az árak felügyelete a vásár- (piac-) bíró (iudex fori) feladata volt. Valószínűleg az ő parancsára írták össze a piaci árakat. Az árjegyzékben feltüntették a mértékegységeket és a pénzegységeket is. A kézműves árszabások igen részletesen felsorolják a kézműves mesterségek mindenkori legfontosabb termékeit, azoknak az árait, s így képet adnak a helyi és időbeli választékról. Az élelmiszer limitációk közlik a használatos mértékegységeket, pénzegységeket. Egyes termékeknél közlik a vámokat is. Az állagban a vármegye által elkészített árszabások találhatók, némelyik nyomtatott, némelyik kézzel írott formában. Ezeket az árszabásokat Szeged Város Tanácsának megküldték, és ott irattározták. Ezeken kívül találhatók még olyan iratok, amelyeket a különböző céhek írtak, kérelmeket és panaszokat tartalmaznak. Az állagban akad néhány taksa is. Az iratok latin, magyar és elenyésző mennyiségben német nyelvűek, ku-