Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A FEUDALIZMUS KORA

lezárva levéltárba helyezték el, legtöbbször olyan kikötéssel, hogy a rendelkező halála után bontható csak fel. Szegeden 1726-ban és 1729-ben is rendeletben szabályozták a végrendelkezés módját. Ezek szerint csak két tanácsbeli és a főjegyző előtt tett végrendelet volt érvényes. Az okmány bevezető részében az örökhagyó kijelenti, hogy ép elmével, szabad akaratából rendelkezik, tanúk jelenlétében. Az ezt követő „fohászkodás" után következik pontokba szedve az örökösödési viszony megjelölése, az örökösök és az örökül hagyott dolgok pontos meghatározásával. A végén az örökhagyó és a két tanú aláírása hitelesítette az iratot. Az állagot képező végrendeleteknek két csoportja van: 1./ A felbontott, számozott testamentumok. Ezekhez mutató készült. 2.1 Felbontatlanok. Ezek mutatója a kapitalistakori fondban (IV. B. 1107. j.) található, ahol a végrendelkezők névsora alapján lehet kutatni. Az iratok magyar, német nyelvűek (előfordul néhány szerb nyelvű is), év szerint vannak rendezve. Polgárok sérelmei a városi tanács ellen (t. állag) a város lakosságának belső tanács elleni panaszait és az azzal kapcsolatos iratokat tartalmazza. A panaszokat az váltotta ki, hogy a belső tanács tagjai sokszor visszaéltek hi- • vatalukkal és a polgárság, szegénység, valamint a város rovására gyarapították vagyonukat. Ezekhez egyéni sérelmek is járultak. A panaszokat a külső tanács, vagy a választott község terjesztette a felsőbb hatóságok elé. A panaszokat a királyi biztos vizsgálta ki. Az iratok latin és magyar nyelvűek. Az állag segédletek hiányában átnézéssel kutatható. Szeged város és Csongrád megye közötti peres ügyek iratai (u. állag). Szeged város és Csongrád vármegye között a XVIII. században a viszony nem volt felhőtlen. Ennek okai: 1. A megyeszékhely kérdése. Csongrád megye a török kiűzése után csak 1723-ban alakult meg. Első üléseit Szegeden tartotta, s a vármegyei tisztviselők is általában Szegeden laktak, így Szegednek nagy befolyása volt a megyében. 1767-ben a Károlyi uradalom befolyására Szegvár lett a megye székhelye. 2. A másik ok az volt, hogy a vármegye az 1659. évi LXXI. tc.-re hivatkozva, némely szabályzatának érvényét a városra is ki akarta terjeszteni.