Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A FEUDALIZMUS KORA

A követek a város ügyeinek szószólói voltak a város elegyes gyűlésén jóváhagyott követi utasítások szerint (pl. fellépés az adónövelés ellen 1764. okt. 12-én). Feladatuk volt továbbá a városi tanács és ezáltal a város rendszeres tájékoztatása az országgyűlésről, az elvégzett megbízatásokról. Különös jelentőséget ad az iratanyagnak a korabeli rendi gyűlések eseménynaplója az országos illetve városi problémákkal kapcsolatban. Az iratok latin és magyar nyelvűek, év szerint rendezettek. Kutatásuk átnézéssel lehetséges. A Tápéra vonatkozó iratok (i. állag) Szeged jobbágyközségével kapcsolatos iratokat tartalmazza. 1715-ben Szeged városa, mint örökös földesúr, Tápét adózásra, robotra kötelezte. 1719-ben Tápé megváltotta úrbéres terheit évi 170,-Ft-ért. A megváltási összeg emeléséről több irat is fennmaradt. Az emelés ellen a község az évi árvizekre hivatkozva több-kevesebb eredménnyel tiltakozott. Az összeg folyamatosan emelkedett, 1846-ban már 1894 Ft. volt. Tápé bérbe vette a kisebb királyi haszonvételeket (a dézsma, a korcsmáitatás, halászat, vadászat, nádvágás, mészárlás), az uradalmi fél sessio szántó és kaszáló hasznát, 1820-tól pedig a tápéi révből befolyt jövedelmet is. 1838-tól a Maros szabályozása miatt Tápé balparti kaszálóját elvágták a településtől, ezért többször a városhoz fordultak a jobboldali terület kimérése ügyében az elvesztett területért. A többszöri árvíz miatt Tápé nem minden esetben tudta kifizetni az állandóan emelkedő haszonbér összegét. 1848-ban Szeged 1 évre visszaadta a Maros felőli földet nádlásra és Lebő szigetből 25 lánc rétet. Az állagot urbáriumok, szerződések, kérelmek alkotják. Az iratok latin és magyar nyelvűek, év szerint rendezettek. Kutatásuk átnézéssel lehetséges. A Kistelekre vonatkozó iratok (j. állag) Szeged másik jobbágyközségével kapcsolatos iratokat tartalmazza. 1774-ben Szeged felsőbb rendeletre 100 jobbágyteleknyi területet hasított ki határából betelepítésre. 1780-ban úrbéri szerződést kötött Szeged és Kistelek, melyben meghatározták, hogy 1782től sessionként 16,-Ft. a kirótt terhek megváltása; ennek összege később folyamatosan emelkedett. /.z 1820-as évektől Kisteleken a belső és kültelkek szétválása figyelhető meg. A probléma megoldása céljából Csongrád vármegyéhez fordultak segítségért. Az 1848. évi felmérés szerint 14 külső telkes jobbágy volt beltelek nélkül. A háznélküli jobbágyokat kötelezték ugyan házvételre, Szegedtől nem érkezvén támogatás, a széttagoltság fennmaradt, 1855-től