Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

LEFFTER MIHÁLY TANÁCSNOK UTÁN MARADT IRATOK IV. B. 1128. (1830—) 1848-1864 A szerb származású Leffter Mihály (1809—1874) tanulmányait a pozsonyi jogakadémián és a pesti egyetemen végezte 1828—1832 között. 1848. május 14-ig, tanácsnokká választásáig, ügyvédeskedett. 1849. áprilisában Pestre menekült, amiért a tanács megfosztotta állásától. A szabadságharc bukása után ismét tanácsnokká és a rögtönítélő bíróság ülnökévé nevezik ki. 1850. szeptember 12-től I. osztályú helyettes járásbíró, majd 1851. február 15-től ülnök az ismét felállított rögtönítélő bíróságon. 1853ban pályázott Csongrád megye törvényszékének tanácsosi állására, de azt nem nyerte el. Ezután vette haszonbérbe Kárász Imre kishorgosi uradalmát. Az iratok hivatali pályafutására és a haszonbér fizetésére vonatkoznak. Az iratok nyelve latin, magyar, német és szerb, átnézéssel kutathatók. Terjedelem: 1 doboz 0.03 fm 1. d. Iratok (1830—) 1848-1864 KÁLLAY ALBERT FŐISPÁN UTÁN MARADT IRATOK IV. B. 1433. 1871-1906 Kállay Albert 1843. március 22-én született Kálló-Semjénen. Jogot tanult Pesten, majd az egyetem befejezése után Szabolcs megye tb. aljegyzője, 1867-től. 1870—1879 között a belügyminisztériumban volt fogalmazó. 1879-től a Szegedi királyi biztosságnál tanácsos, 1882-től miniszteri titkár. 1884-től Szeged város főispáni teendőivel megbízott belügyminiszteri osztálytanácsos volt, később Szeged város főispánja; 1905-ben kérte felmentését. 1886—1898 között Hódmezővásárhely, 1887-1893 között Szabadka főispáni tisztét is ő látta el. Kállay Albert főispáni tisztsége mellett Szeged város közéletében társadalmi tisztségeket is betöltött; pl. elnöke volt a Belvárosi Kaszinónak. Tagja volt a főrendi háznak, megkapta a valóságos titkos tanácsosi címet. 1922. július 30-án halt meg.