Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

törvényhatóság kötelességévé tette a rendelet. Az 1875. évi 1508. sz. belügyminisztériumi elnöki rendelet érvényben hagyta a törvényhatóság egyesületekre vonatkozó felügyeleti jogát és kötelességét, de e rendelet szerint egyesület csak akkor tekinthető megalakultnak, ha a felterjesztést követő 40 napon belül a kormány képviseletében a belügyminisztérium az alapszabály ellen kifogással nem élt. Az egyesület megkezdhette ugyan működését az alapszabály beterjesztése után, de ha az alapszabályt a kormány nem fogadta el — részlegesen, vagy teljes egészében — működését be kellett fejeznie az egyesületnek. Ez a rendelet adott lehetőséget a munkásmozgalomban a mozgalmi élet legalizálására; ugyanis mindig újabb és újabb alapszabályokat terjesztettek be, s 40 napig különböző egyesületek keretei között tevékenykedhettek. Az 1875. évi B.M. rendelet politikai, humanisztikus, nyerészkedési (gazdasági tevékenységgel összefüggő), közművelődési és gazdászati egyesületeket különböztetett meg. A nemzetiségek számára csak irodalmi és közművelődési egyesületek alakítását engedélyezte. Az 1898. évi 1136. sz. belügyminiszteri elnöki rendelet a szabályellenesen megalakult, feloszlatott vagy felfüggesztett egyesületben való részvételt az 1879. évi XL. tc. alapján kihágásnak minősítette. Az őszirózsás forradalom törvényhozása feloldotta a dualizmus korának egyesületi jogot korlátozó intézkedéseit, a tanácsköztársaság alatt pedig a szabadságjognak tekintett egyesületi jog szabad érvényesülését és gyakorlását iktatták törvénybe. A Horthy-rendszer 1922-ben szabályozta először újra az egyesülési jogot (77000/1922. B.M. sz. rendelet), s több újabb megszorítás után az 1938. évi XVII. tc. meghatározta, milyen egyesületek nem alakíthatók; ezek feloszlathatok, vagyonuk elkobozható, a tagok büntethetők. Az 1939. évi II. zsidótörvény még tovább korlátozta az egyesület alakítási jogot. Az alapszabálynak tartalmaznia kellett az egyesület nevét, székhelyét, célját s tevékenysége leírását, a tagság feltételeit, a szervezeti felépítést stb. Szeged városban is a közművelődési egyesületek voltak túlsúlyban, részben területi (városrészek szerinti), részben foglalkozási ágak szerint (ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi stb.) szervezve, de szép számmal működtek vallási és szak-, valamint sport egyesületek is. Az egyesületi alapszabályokat alakulásuk időpontja alapján darabszinten rendeztük; itt helyeztük el az egyesületek működéséről készített adatszolgáltatásokat és a működésük fokozotabb ellenőrzése tárgyában keletkezett