Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

19. d. Szállodai és vendéglátóipari ármegállapítások Kereskedelmi miniszteri rendeletek 20. k. Iktató 21-24. k. Mutató 1920 1923 1924 1923 1924 GYŰJTEMÉNYEK Szeged közigazgatásával, kulturális életével, demográfiai viszonyaival kapcsolatos fondok alkotják ezt a gyűjteményt. Mivel külön fondot alkotnak, e sorozatban tartjuk nyilván. SZEGED VÁROS SZABÁLYRENDELETEINEK LEVÉLTÁRI GYŰJTEMÉNYE IV. B. 1439. 1873-1944 (-1948) Az 1870. évi XLII. tc. szerint a törvényhatósági jogú város szabályrendeleteket alkothat, ezeket saját közegei által hajthatja végre. Szabályrendeletet csak önkormányzati hatáskörén belül alkothatott, ezek sem törvénnyel, sem a kormány rendeleteivel nem lehettek ellentétes tartalmúak. A szabályrendeletek a kihirdetés után 30 nap elteltével váltak végrehajthatóvá. Ha csak helyi érdekű volt egy szabályrendelet, a városban, ha közérdekű, akkor az egész országban ki kellett hirdetni. 30 napon belül az illető szakminiszternél meg lehetett fellebbezni, a miniszter azonban csak a törvényhatóság meghallgatása után határozott véglegesen. Ha egy szabályrendeletet kormányrendelet felfüggesztett vagy megsemmisített, meg kellett indokolni, milyen alapon döntött így. A városi szabályrendeleteknek 3 csoportját különböztetjük meg: 1. a törvényhatóság belügyeire vonatkozó autonóm; 2. törvény által kötelezőleg alkotott; 3. rendőri kihágási szabályrendeletek. Az első típusba tartozókat az illetékes minisztérium csak bemutatási záradékkal látta el, a két utóbbi esetében jóváhagyási joga volt a kormánynak. Az első és második típusú szabályrendeleteket az 1870. évi XLII. tc. alapján csak akkor kellett a kormányhoz felterjeszteni, ha egy-egy törvény kifejezetten előírta, vagy fellebbezést adtak be ellene. Az 1886. évi XXI. tc. már elrendelte, hogy a