Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

b. A Középítészeti Tanács iratai 3-27. d. Iratok 28. k. Iktató 3,26 fm 1884—1923 1884—1923 1913 KÜLÖNLEGES FELADATRA ALAKULT BIZOTTSÁGOK Különleges bizottságokat olyan helyzetben alakítottak, amikor a közigazgatás adott felépítése nem tette lehetővé a különleges helyzet feladatainak megoldását; a közigazgatás szervei a folyamatos igazgatási teendőket látták el, egyetlen szervre sem lehetett ráruházni ezeket a teendőket. Az első különleges bizottság az 1866. évi fagy- és árvízkárok, később, 1879-ben, a szegedi nagyárvíz által okozott katasztrófa elhárítására alakult. Az ínségi Bizottság a természeti katasztrófák által okozott károk enyhítésére; a Hetes Bizottság pedig az árvízkárok enyhítésére nyújtott „Pester Lloyd" kölcsön kezelésére alakult. Szeged város is részt kívánt venni az 1885. évi Budapesti Országos Kiállításon; ennek megszervezésére is különleges bizottság alakult. Az első világháború után is különleges bizottságok működésével próbálták a szociális problémákat enyhíteni. Ebbe a fondcsoportba a városnak egy-egy meghatározott feladatra alakult bizottságait soroltuk. SZEGED VÁROS ÍNSÉGI BIZOTTSÁGÁNAK IRATAI IV. B. 1112. 1866-1868 1866-ban a Délvidéket fagy- és árvízkár érte, s ennek következtében éhínség lépett fel. 1866. szeptember 27-én br. Wenckheim Bélát cs. kir. biztosnak nevezték ki a károk felmérésére s az ínség enyhítésére szükséges tennivalók irányítására; Wenckheim Béla a Csanád-Arad-Békés-Csongrád megyei ínségi bizottság élén állt; ennek hatásköre Szeged városra is kiterjedt. A közös bizottság mellett helyi ínségi bizottságok is alakultak; ezek összehangolták tevékenységüket a közös bizottsággal. A szegedi bizottság kenyérosztást végzett és ínség-konyhákat nyitott. Szeged városnak az ínségi vetőmagra nyújtott kölcsönből 15 ezer forint jutott, ennek elosztását és adminisztrációját ez a bizottság végezte. Nemcsak