Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

2. d. Ált. ikt. iratok (Polgármesteri kigyűjtött iratok az idegenforgalmi hivatalra vonatkozóan 451/1934. lt.sz.) 1939-1944 3. k. Iktatókönyvek 4. k. Iktatókönyvek 5. k. Mutatókönyvek A-Z 6. k. Mutatókönyvek A-Z 7. d. Prospektusok, városismertetők 1933-1934 1935-1944 1933-1936 1937-1944 1933-1944 8. k. Kimutatás a Szegedi Szabadtéri Játékokra érkező különvonatokról 1939 SZEGED VÁROS KÖZÉPÍTÉSZETI TANÁCSÁNAK IRATAI Az 1879. évi árvíz pusztítása után Szeged város tervszerű kiépítésének biztosítására az 1879. évi XX. tc. királyi biztost nevezett ki. Az ő feladata volt a város újjáépítési tervének és az alkalmazandó építészeti rendszabályoknak a megállapítása. Az 1884. évi VI. tc. megszüntette a királyi biztos működését, a város tervszerű további kiépítésének folytatására középítészeti tanács felállítását rendelte el. A Középítészeti Tanács fellebbviteli hatósági jogokkal is rendelkezett, s az egyébként törvény szerint a közigazgatási bizottság hatáskörébe eső ügyeket is intézte. Szeged város közgyűlése sem alkothatott új építészeti szabályrendeletet a középítészeti tanács jóváhagyása nélkül. Nem volt feladata viszont közvetlenül valamely építkezéssel foglalkozni. A városnak a kisajátításokból eddig befolyt s még ezután befolyó összegből építészeti alapot kellett képeznie; ennek egy részét lehetett a középítészeti tanács kiadásaira fordítani, a fennmaradó részt pedig kizárólag városszabályozási munkálatokra lehetett költenie. A középítészeti hivatal működésének alapelveiről szabályrendeletet kellett alkotni, s a belügyminiszternek kellett jóváhagyni. Ugyancsak a belügyminiszter hagyta jóvá a tanács kiadásait; az építési alap kezeléséről készített költségvetést és zárszámadást. Az 1884. évi törvény 1894-ig engedélyezte működését; az 1894. évi II. tc. 1903-ig hosszabbította meg működésének idejét, valójában 1923-ig állt fenn a Középítészeti Tanács.